Barátaink, a madarak
Lassan véget ér a tél és ezzel együtt a madáretetési szezon, kiürül az etetőkből a napraforgómag és elfogynak az utolsónak kiakasztott cinkegolyók is. Mi pedig elégedetten dőlünk hátra, hogy idén is tettünk valamit tollas kis barátaink túléléséért. De tudtad, hogy a téli madáretetés sokkal inkább rólunk szól, mint a madarakról? A legtöbb madárfaj bármiféle emberi beavatkozás nélkül képes átvészelni a hideg évszakot, zordabb teleken pedig az egyébként nem vonuló fajok is zokszó nélkül repülnek délebbre a több táplálék reményében. Egy veréb méretű énekesmadár egy nap alatt akár 1000 km-t is meg tud tenni, és ezt a tempót napokig képes tartani, így beláthatjuk, hogy vajmi keveset számít a túlélése szempontjából az általunk kirakott madáreleség. De akkor mégis miért etessünk? És leginkább hogyan etessünk?
Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Orbán Zoltán ornitológus 2019-ben megjelent Madárbarátok nagykönyve című műve. A szerző természetfotóival gazdagon illusztrált kiadvány több mint 300 oldalon keresztül kalauzol minket végig a madárbarát szemléletmód kialakításában. Megtudhatjuk belőle a helyes téli madáretetés szabályait, megismerkedhetünk a különböző eleség- és etetőtípusokkal, valamint választ kaphatunk arra is, hogy miért ne etessünk már a költési időszakban.
A tavasz beköszöntével felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a melegebb hónapokban akkor milyen módon segíthetnénk a madarakat. Orbán Zoltán erre is számtalan lehetőséget kínál: költőládák és fészekanyag kihelyezésével, mesterséges fészeküregek kialakításával, itató és porfürdő létesítésével igazi madárbarát kertet hozhatunk létre. Érdemes komplett rendszerben gondolkoznunk, és a madarak mellett a rovarok és hüllők számára is megfelelő életteret kialakítani. A méhlegelők fontosságáról már biztosan sokan hallottak, de egy szárazabb tavaszon ugyanekkora kincs lehet egy sárgödör, amelyre nem csak a fecskéknek van szüksége a fészeképítéshez, hanem a méhecskehotel lakói is ezzel zárják le ivadékbölcsőiket. De ne csüggedjenek a társasházban lakók sem, mert a szerző ötletes megoldásokat ajánl azoknak is, akiknek csak egy ablakpárkánnyi helyük van. Megéri tehát kísérletezni, mert ezek az egyszerű megoldások még a belváros szívében, egy sorház hátsó udvarán vagy egy panellakás erkélyén is közelebb hozhatják a természetet hozzánk.
Ha pedig valaki még tovább merészkedne, és szívesen ragadna távcsövet vagy fényképezőgépet, akkor Orbán Zoltán Madármegfigyelők kézikönyve című szerzeményében hasznos tanácsokat olvashat a kezdeti lépésekről és a szükséges alapfelszerelésekről. A könyv röviden bemutatja az egyes rendszertani családba tartozó fajok jellegzetességeit és magyarországi megfigyelhetőségét, valamint számos példát hoz arra, hogy a városi környezethez milyen leleményes módon alkalmazkodtak a különböző madárfajok. Szórakoztató olvasmány a madárvilág iránt érdeklődő gyermekek és felnőttek számára is.
Ha kedvet kaptál egy madárbarát kert kialakításához, vagy csak szeretnél többet megtudni a városlakó madárfajok életmódjáról, akkor keresd Orbán Zoltán könyveit a III. emeleti tudományos ismeretterjesztő SCI-eszta polcunkon. Az említettek mellett egyéb madárvilággal foglalkozó könyvet is találsz, köztük a méltán elismert magyar ornitológus, Schmidt Egon néhány írását is.
Válogass kedvedre!
