Scott Hawkins: Az ​Égett-hegyi könyvtár

Képzelj el egy világot, ahol nincs mágia, csak tudás. Ezt a borzasztó méretű tudást egy könyvtár őrzi, írója és fő könyvtárosa Apa – mondjuk úgy, többé-kevésbé Isten. Vagy valami olyasmi. Apa 12 tanítványt vesz magához, aki a 12 tudomány, vagyis a 12 katalógus ismerői és gyakorlói lesznek. Ezek közül egy főszereplőnk, Carolyn. A tanulási módszertan valahol a brutális, az embertelen és a totálisan romboló között húzódik, így fiatal felnőttkorukra lelkileg sérült és változó mértékben őrült lesz mindegyikük. Na, ez az alapszituáció. Aztán pedig Apa eltűnik. Hová? És főként miért? Kinek lehetett oka eltüntetni (akár megölni)? A furcsa társaság keresni kezdi, ki-ki a maga szakterületét felhasználva. A fenti kérdésekre keressük a választ Carolyn nézőpontján keresztül, egy hideg, tárgyilagos elbeszélőtechnikával – ami jól reprezentálja, ő hogyan védekezett a lelki és egyéb terrorral (jobb kifejezés nem jut eszembe) szemben. Bepillantást kapunk a tipikus, amerikai átlagéletbe, a normál világba Steve nézőpontján keresztül, aki szintén eléggé elcseszett életet él, de az ő humora segít oldani a Carolyn szálon kapott tömény kegyetlenségen. Kicsit beteg könyv, (természetesen) nem hibátlan, helyenként nem elég kidolgozott (például szívesen olvastam volna a 12 katalógus és tanítvány mindegyikéről kissé részletesebben), de sajátos elképzelését a világot vigyázó és részben irányító erőkről nagyon értékeltem.

Budapest : Fumax, 2016