SZTE Klebelsberg Könyvtár
De vajon mi történik akkor, ha egy régi, fájdalmas seb újra felszakad? Ha a család egyik tagja beszélni akar a kitaszított személyről, tudni akarja a miérteket, és még arra is képes, hogy megkérdőjelezze a család által mondott szent és sérthetetlen históriát?
A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve. Angurboda története ott kezdődik, ahol a legtöbb boszorkány sorsa véget szokott érni: a máglyahalálnál.
Kalapos Éva Veronika válást tematizáló kötete nemcsak traumákról és krízishelyzetekről beszél látszólagos könnyedséggel, humoros és megmosolyogtató szövegrészekbe csomagolva, hanem sztereotípiákat működtető témákat, a szexuális orientáció, a rasszizmus kérdéskörét is regénybe emeli, anélkül, hogy túlzottan szerteágazónak éreznénk érdeklődését.
A Familiárisok bemutatja egy 17. századi úrnő életének nehézségeit és az akkori boszorkányüldözések borzalmait. Fleetwood Shuttleworth 17 éves létére már negyedjére terhes és csak reménykedhet, hogy ez a gyermek már életben marad, így utolsó próbálkozásként egy boszorkányt fogad fel. Eközben megismeri, mivel is jár ez a titulus és az, hogy mi történik a nőkkel, akikre ráfogják.
Elif Shafak regényében egy török és egy görög fiatal szeret egymásba ebben a megosztó és tragikus történelmi időben, a múlt terheit azonban később nemcsak nekik kell cipelniük, hanem a gyereküknek is.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka című repozitóriuma talán az egyik legnépszerűbb digitális adattára a könyvtárunknak. Népszerűségének oka részben bizonyára a fényképtárak és fotóarchívumok mostanság jellemző felkapottsága, részben a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma, részben pedig az az általános érdeklődés, ami önmagát, a múltidézést övezi széles körben.
A Hamnet úgy vázolja fel a drámaíró korai pályakezdését, családi hátterét, belső alkotói vívódásait, hogy a fókusz nem rajta, még csak nem is a címszereplő fiún, sokkal inkább Shakespeare feleségén, a regénybeli Agnesen van. Shakespeare úgy válik tehát az O’Farrell-könyv kulcsalakjává, hogy valójában végig mellékszereplője a Hamnetnek, Maggie O’Farrellt pedig mintha jobban izgatta volna a szerelem, elszigeteltség, kibontakozás, gyász stációit végigjáró feleség alakja, aki szerinte nem mellesleg nagyban hatott egy páratlan életmű alakulására is.
A Tízezer ajtó központi témája a kirekesztés, az előítéletesség és az ebből fakadó sorsszerűség: miként determinálódik valaki sorsának alakulása a származása, bőrszíne vagy éppen társadalmi megítélése által? A könyv hangsúlyozza, hogy a sztereotípiák akarattal, hittel és kitartással meghaladhatók.
A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása egy nemzedék történetét beszéli el, annak minden vágyával, félelmével és hiedelmével együtt, bemutatva, hogyan alakult a francia társadalom a 40-es évek óta. Az Évek a hét könyve, amely tárgyak, emlékek, érzetek és benyomások elgondolkodtató gyűjteményével mesél a hétköznapokból összeálló életidőről és a női sorsról.
Rowling könyve egy kiváló történet a barátságról, a reményről és a szeretetről. Nem csak karácsonykor, hanem az év minden napján ideális olvasmány lehet.