Fehér Krisztina: Babák a hangok világában

A könyv izgalmas utazásra hív a hangok világába, ráadásul nem akármilyen társaságban! A túra vezetői a téma legifjabb szakértői, a babák. Ők valami olyanra képesek,ami nemcsak a szülőket, de a kutatókat is bámulatba ejti: játszi könnyedséggel sajátítják el az anyanyelvüket. Vajon hogyan csinálhatják?

Abram de Swaan: A nyelvek társadalma : a globális nyelvrendszer

Mi az oka annak, hogy a leg­több volt gyar­ma­ton ma is a haj­da­ni gyar­ma­to­sí­tók nyel­ve tölti be a hi­va­ta­los mé­di­um funk­ci­ó­ját? Mi­lyen fo­lya­ma­tok ha­tá­roz­zák meg a ro­ha­mo­san ter­je­dő glo­bá­lis köz­ve­tí­tő nyelv, az angol és a nem­ze­ti nyel­vek kö­zöt­ti erő­vi­szo­nyo­kat a sok­nyel­vű­ség ér­té­két han­goz­ta­tó Eu­ró­pai Uni­ó­ban? Abram de Swaan ilyen és ehhez ha­son­ló kér­dé­sek­re ke­re­si a vá­laszt vi­lá­gos ok­fej­té­sű, el­fo­gu­lat­lan köny­vé­ben.

Miért és miként Bálint?

A Valentin-nap eredete rendkívül bizonytalan, akárcsak azon keresztény ünnepek sokasága, amelyek valamilyen római kori rítushoz kapcsolódnak.Nézzük, miért is ez a bizonytalanság! A római tavaszkezdet – ami mára már gyakorlatilag egybeesik a Bálint-nappal -, a megtisztulás ünnepe volt. A Lupercalia a rossz kiűzése, a tél végének megünneplése volt, ezt váltotta fel...

Cikkajánló

Megannyi értékes eszköz és könyv született az elmúlt évszázadok során. Sajnos számos ezek közül az idő martalékává vált, és a világ egy kicsit színtelenebb lett ezáltal.  Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársai fáradhatatlan kitartással igyekeznek védeni, ugyanakkor népszerűsíteni azon becses alkotásokat, amik szerencsésen megőrződtek, és máig könyvtárunkat ékesítik. A tárgyak mögött...

A Romanovok és az orosz invázió 1849-ben

(Régi és új könyvek a Romanov-dinasztiáról és az 1849-es orosz beavatkozásról) Romanovok… Bár mi magyarok (s gyanítom sokan mások is Európában), ha meghalljuk a Romanov nevet, akkor a hatalmas cári dinasztia végóráira gondolunk először (1917 és 1918 és Jekatyerinburg), érdemes azonban tudatosítani, hogy amikor 1917-ben a Téli palotánál az egykori...

Minivideónk és kvízjátékunk a magyar kultúra napjára

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.Könyvtárosaink 2022-ben ezzel a minivideóval tisztelegnek a jeles alkalomból a magyar kultúra előtt. Játssz velünk, és válassz könyvet magadnak! Február 6-ig várjuk a helyes megfejtéseket...

Lappangó kincseink – Mária Terézia a Könyvtárban

A könyvtár költözése után évekkel is felbukkannak még olyan könyvek, amelyek eddig fel nem fedezett érdekességeket, kincseket rejtenek. Ilyen könyv a képen látható példány, mely eddig a többi hasonló méretű könyvvel együtt a raktárban volt és várta, hogy egy állományellenőrzés alkalmával kiválogassák és megérdemelten a muzeális gyűjtemény része legyen.Ennek több...

Műhelybeszélgetés: Szent-Györgyi Albert politikai és közéleti tevékenysége Magyarországon

A 92. Ünnepi Könyvhét alatt számos érdekes előadásnak és kötetbemutatónak lehettünk házigazdái. Az egyik legemlékezetesebb eseményen dr. Marjanucz László, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Modernkori Magyar Történeti Tanszékének történésze, egyetemi docense beszélgetett kollégánkkal, dr. Tasiné Csúcs Ildikó történész könyvtárossal doktori disszertációja és kutatásai alapján készülő kötetéről. „Ajánljuk ezt a videót azoknak,...

Ércsapolás, párosodó farkasok, kővé váló fák, viszkető fogú gazdasszonyok – avagy régi magyar karácsonyi tanácsok és megfigyelések a 16-18. századból

A karácsonyról a legtöbbeknek valószínűleg a töltött káposzta, a szaloncukor, a bejgli, vagy a feldíszített fenyőfa jut az eszébe (egyébként nagyon helyesen, tegyük hozzá). Azonban talán nem kevésbé érdekesek az ünnepet övező babonák, újévi jótanácsok sem. A karácsony közeledtével gondoltuk, talán érdekes lehet, hogy a régi időkben milyen hagyományokat, hiedelmeket...