Amikor kölcsönadjuk azt is, amit egyébként nem szoktunk

Könyvtárunk különleges dokumentumait két különböző kiállításon is megismerhetik az érdeklődők.

Bálint Gábor iratai

2022. március 24-én Budapesten a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban nyílt meg a Jurták és kolostorok. Mongol művészet a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban című kiállítás, mely a mongol kultúrát, művészetet és hitvilágot mutatja be. A minden szempontól színes és különleges tárlat dokumentumokon és tárgyakon keresztül mutatja be világhírű orientalistáink életművét, közöttük Ligeti Lajosét, aki 120 éve született és aki a szegedi egyetemi könyvtárnak adományozta páratlan gazdaságú szakkönyvtárát. Ligeti elődjének tekinthető Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913), aki fél évszázaddal korábban 1871-1874 között járt Mongóliában.

Bálint élete kivételes fordulatokban bővelkedik. Az erdélyi Szentkatolnáról származó tehetséges székely fiatalembert már iskolai tanulmányai idején nyelvzseniként tartották számon, kortársak visszaemlékezése szerint harminc nyelven beszélt. Életében háromszor tett utazást keletre, melyek alkalmával két-három hónap alatt hol a helyi iskolákban gyermekek között, hol lámától tanulta meg a különlegesebbnél különlegesebb nyelveket. Erős természetű ember lévén nem tudott beilleszkedni a magyar tudományos életbe, ezért külföldön – pontosan nem lehet tudni, melyik országokban és mit – dolgozott. Végül 1893-tól 1912-ig a kolozsvári egyetemen tanított különleges keleti nyelveket a számára létrehozott ural-altáji tanszéken. Egyedi viselkedése és keleti ruházata miatt szülőfalujába mindig megcsodálták, a falubeliek azt terjesztették róla, hogy még a gólyákkal is tud beszélgetni.

Könyvtárunk egy doboz kézirattári hagyatékot őriz Bálint Gábortól, köztük fent említett mongol útjának dokumentumait, melyeket Birtalan Ágnes és Rákos Attila orientalista válogatott ki az iratok közül. Az ELTE mongolistái végezték a dokumentumok meghatározását is, melyek többi különleges hagyatéki gyűjteménnyel együtt könyvtárunk Miscellanea repozitóriumában érhetők el. Az iratokból látható válogatás Budapesten a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban.

II. Rákóczi Ferencről és a kuruc szabadságharcról

Szintén különleges dokumentumaink közé tartoznak könyvtárunk Régi Könyvek Tárában őrzött II. Rákóczi Ferenc életéről és a kuruc szabadságharcról szóló könyvek. A Histoire du prince Ragotzi, bou la guerre des mecontents sous son commendement  – Rákóczi fejedelem históriája avagy az elégedetlenek háborúja az ő vezérlete alatt című mű két különböző kiadásából egy-egy példányt őrzünk. 1707-ben Párizsban és az ugyanabban az évben, de a kiadás helyét hamisan Kassát feltüntető nyomtatványokat francia nyelven írták. Első lapjaikon míves, Rákóczit ábrázoló fémmetszet látható.

A fejedelem által vezetett kuruc szabadságharc dokumentumai közül kettőt őriz könyvtárunk. Az egyik az Universis orvibs Chritiani principibus című nyomtatvány, melyet általában kezdő mondatával jelöl a kutatás: „Recrudescunt diutina inclytae gentis Hungarae vulnera – Ismét felfakadtak a nemes Magyar nemzet régi sebei”. A manifesztumot – kiáltványt – kéziratos formában is terjesztették, nyomtatott változatát Európában több nyelven többször megjelentették. Ennek célja a közvélemény szélesebb körű tájékoztatása volt.

Különleges nyomtatványunk az Articuli inclytorum statuum, et ordinum regni Hungariae, pro libertate patriae confoederatorum… című mű az 1707-es ónodi országgyűlés második cikkejét tartalmazza, mely kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. Az egyedi dokumentum utolsó oldalán II. Rákóczi Ferenc saját kezű aláírása és pecsétje látható. (Rövid ismertetés és kép Cimelia című kiadványunk 36-37. oldalán.)

A fejedelem saját kezű aláírását is tartalmazó egyedi Rákóczi-nyomtatványokat az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark Rákóczi nyomában című kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők.

Ezek is érdekelhetnek...