Nemzetközi online konferencián a szegedi könyvtárosok

2022. február 15-16-án négy könyvtáros kollégánk nemzetközi online konferencián vett részt a EUGLOH program szervezésében. Ez a beszámoló igyekszik összefoglalni a két nap eseményeit, a program célját és megosztani az ott szerzett tapasztalatokat. Az European University Alliance for Global Health (EUGLOH) stratégiai szövetség 2019-ben 5 európai egyetem között jött létre:

  • Université Paris-Saclay (UPSaclay) – Franciaország
  • Lund University (LU) – Svédország
  • Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU) – Németország
  • Universidade do Porto (UPorto) – Portugália
  • Szegedi Tudományegyetem (USZ) – Magyarország

A szövetség célja a globális egészséggel kapcsolatos oktatásban és képzésben való részvétel különböző interdiszciplináris tevékenységek által. Küldetésük a jóléttel és a közegészséggel kapcsolatos kihívásokkal szembeni küzdelem. Célkitűzéseik között szerepel:

  • Az európai felsőoktatás, kutatás és innováció vonzerejének és versenyképességének növelése.
  • Egy közös európai egészségügyi térség alapjainak megteremtése.
  • Egy európai campus felépítése magas szintű integrációval, amelyet közös eljárások és struktúrák tartanak fenn.
  • Az olyan európai értékek előmozdítása mint a szolidaritás, az esélyegyenlőség, a befogadás, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jóléthez való teljes hozzáférés.
  • Világszínvonalú felsőoktatási szövetséggé válás, amely a globális egészségügyi és jóléti kihívásokra összpontosít.

Különböző mobilitási programokat szerveznek, melyek révén próbálják minél jobban erősíteni a kapcsolatot a résztvevő egyetemek polgárai között és megosztani a tudást. Ez a konferencia is egy ilyen vegyes mobilitási program részeként szerveződött. Az előadások és a workshopok is Zoomon keresztül az online térben zajlottak, de a következő hónapokban a tagegyetemek között személyes látogatásokra is lesz lehetőség. Szegeden április elején fogadjuk majd az érdeklődő külföldi kollégákat.

A mobilitási program felépítése ez alkalommal a következőképpen nézett ki: az első napon egy 1 órás webináriummal nyitotta meg a konferenciát a Lund Egyetem, ahol az európai felsőoktatás jövője volt a téma. Itt három résztvevő beszélgetett egyfajta kerekasztal formátumban egy moderátor közreműködésével. A webinárium teljesen nyitott volt minden EUGLOH tag számára, körülbelül 120 résztvevő hallgatta meg az értekezést. Ezt követően 5 párhuzamos szekció zajlott a következő témakörök mentén:

  • Karrierszolgáltatások
  • Kommunikáció és nyilvános szerepvállalás
  • Oktatásfejlesztés
  • Nemzetközi kapcsolatok és hallgatói mobilitás
  • Könyvtár

Ezek már nem nyitott webináriumok voltak, hanem workshopok, amikre csak meghatározott számú jelentkező, egyetemenként 5 fő regisztrálhatott. A könyvtári workshopot a Szegedi Tudományegyetem szervezte a tagok közül, a résztvevők pedig Biró-Gyuris Katinka, Hernek István, Nagy Gyula, Zeller Rozália voltak a könyvtár munkatársai közül. A program úgy lett felépítve, hogy az egyetemi könyvtárak elmúlt évek során megváltozott és új feladatairól nyújtson átfogó képet. Egy másfél órás nyílt beszélgetéssel indult az első nap, ahol a résztvevők körülbelül 10-15 percben összefoglalták az állaspontjukat az egyetemi rangsorokkal kapcsolatban. A szekciót Nagy Gyula moderálta.

Ezt követően előadások sora következett.  Minden résztvevő számára biztosítva volt egy nagyjából 45 perces időtartam, amely során bemutathatták a saját egyetemi könyvtáruk kezdeményezéseit, majd a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadással kapcsolatban. Az első előadó a Paris-Saclay Egyetem volt, akik azt mutatták be, hogy hogyan alakítják ki a könyvtáraik infrastruktúráját az olvasói igényeknek megfelelően, és milyen rendkívül modern technológiai megoldásokat alkalmaznak hozzá. Egyetemüknek több, mint 30 könyvtára van, melyek között van olyan is, ami kifejezetten csak a látássérült olvasók részére van fenntartva. Az épületek felújítását megelőzően felméréseket végeztek az egyetemi polgárok körében, hogy megtudják mire tartanak igényt. Ehhez virtuálisvalóság-technológiát is használtak, ahol az olvasók bejárhatták a tervezett épületeket és elmondhatták, hogy mit változtatnának meg a terek elrendezésében. Ez különösen hasznosnak bizonyult a mozgáskorlátozott olvasók esetében, mert ezzel a módszerrel meg tudtak győződni róla, hogy a kerekesszékben ülők számára is megfelelő magasságban helyezkednek el a jelzetek és minden elérhető. Emellett megfigyelték az olvasók mozgásmintázatát a belső terekben kamerák segítségével és az asztalokba, valamint a székekbe helyezett szenzorokkal megállapították, hogy melyek azok a helyek, ahová szívesen ülnek le, majd megvizsgálták, hogy mi az oka, hogy azokat a pontokat előnyben részesítik a hallgatók. Különböző típusú bútorokat próbálhattak ki az olvasók, hogy kiválaszthassák a legmegfelelőbbeket a könyvtár számára.

A látássérültek számára fenntartott könyvtár kialakításánál a fizioterápiás hallgatókkal közreműködve tervezték meg a teljes épületet. Kis tereket alakítottak ki, hogy ne legyen sok ember egy helyen, mert az olvasók érzékenyek a zajokra. A számítógépek mindegyike felolvasó programmal, headsettel, nagy karakteres billentyűzettel, nagyító monitorral, és scannerrel van szerelve, az asztalokat pedig közvetlenül az ablakok elé helyezték. Jelenleg is éppen egy új oktatási központot építenek, amit szeptemberben terveznek megnyitni.

A következő előadást a Lund Egyetem munkatársai tartották, ők az intézmények közötti kooperációs munkákról, valamint a digitalizálási projektjükről számoltak be. Egyetemükhöz 22 könyvtár tartozik, amik szintén elszórva találhatóak Lundban, illetve a Malmöben és a Helsingborgban lévő kampuszokon. 2021-ben egy kutatástámogatást fejlesztő projektbe fogott 7 könyvtár, melynek célja az volt, hogy egy új modellt fejlesszenek ki és teszteljenek a tudományágak és intézmények közötti együttműködésre. Ezt a Svéd Felsőoktatási Intézmények Szövetségének kutatókönyvtári szakértői hálózata kezdeményezte. Az előadás második részében a könyvtárigazgató arról beszélt, hogy 2020 januárjában Svédország öt legnagyobb egyetemi könyvtára a Svéd Nemzeti Könyvtárral közösen az 1493 óta a nagyközönség számára elérhető összes svéd nyomtatvány digitalizálását tűzte ki célul.

A harmadik előadást Münchenből a Ludwig-Maximilians Egyetem dolgozói tartották, ők a nyílt tudománnyal kapcsolatos szolgáltatásaikról beszéltek. Nagyon erősen támogatják a nyílt tudományt, mottójuk, hogy „az információ követeli a szabadságot”. 6 területbe sorolják a szolgáltatásaikat:

  1. Open Access
  2. Open Data
  3. Open Educational Resources
  4. Open Innovation
  5. Open Peer Review
  6. Open Source

Ezekhez mind külön repozitóriumot üzemeltetnek. 2018-ban alapítottak egy úgynevezett Open Science Centert. 13 saját Open Access folyóiratuk van, azonban náluk nincsen központi publikációs finanszírozó szerv, az egyetemi karoknak mind maguknak kell gondoskodniuk a publikációs díjak költségeinek kiegyenlítéséről.

A második napot a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára munkatársainak előadása nyitotta: Zeller Rozália ismertette nemzeti bibliográfiai adatbázisunkat, a Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT), történetét, felépítését, működését és természetesen a vele való munkafolyamatokat. Ezután Hernek István mutatta be az SZTE Klebelsberg Könyvtár széles spektrumú felhasználóképzési gyakorlatát. A résztvevők megismerhették milyen különböző szolgáltatásokat kínál a könyvtár az egyetemi hallgatóknak tanulmányaik során, hogyan segíti a kutatók munkáját, és hogy milyen részekből tevődnek össze a publikáló szerzők számára kidolgozott támogatási csomagok. Az előadások minden bizonnyal elnyerték a külföldi egyetemek könyvtárosainak tetszését, különösen a “Kölcsönözz ki egy könyvtárost!” szolgáltatás iránt volt nagy az érdeklődés, illetve elismerően nyilatkoztak az MTMT-vel kapcsolatban is, átérezték a munka mennyiségének súlyát.

Az utolsó előadást a Portói Egyetem bölcsészkari könyvtárosától és kollégájától hallgattuk meg a digitális könyvtárak és az egyetemi könyvtárak jövőbeni átalakulása kapcsán. Az egyik előadó 40 éve a könyvtár dolgozója, így sokat tudott mesélni a könyvtár történetéről és arról, hogy mennyit változtak a szolgáltatások az idő múlásával.

Az előadások végeztével egy másfél órás kerekasztal-beszélgetés következett Biró-Gyuris Katinka moderátori irányításával. Ennek során olyan kérdések kerültek megvitatásra, mint például az intézmények strukturális felépítéséből adódó különbségek. Kiderült, hogy a szegedi könyvtári viszonyokhoz képest minden további résztvevő intézmény erősen decentralizált szerkezetű, az ebből adódó előnyök és hátrányok lettek ennek mentén egymással szembe állítva a két modell esetében. Emellett szó esett a kézzel fogható gyűjtemények fontosságáról és jövőjéről a digitális világban, a többi könyvtár felhasználóképzési gyakorlatáról, illetve a kutatástámogató szolgáltatások bevezetése során tapasztalt nehézségekről is. A felvetett témák mentén rendkívül érdekes eszmecsere bontakozott ki.

Az esemény szakmailag igazán inspirálóra sikeredett, jó hangulatban telt és a gondolatébresztő előadások új perspektívákat adtak kollégáinknak, akik különösen bizakodóak abban a tekintetben, hogy akár együttműködések is kialakulhatnak majd a jövőben különböző projektek kapcsán az itt megismert külföldi kollégákkal.

Ezek is érdekelhetnek...