SZTE Klebelsberg Könyvtár
Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és az önmagán átszűrt filozófiai reflexiók útján valósult meg.
Jézus a nyugati világ szellemi atyja. Milyen ember lehetett ő valójában? Vajon megállná helyét a modern világban, melyet megrendített az értelmi zűrzavar?
A két pápa ténylegesen életrajzi regény, még akkor is, ha ezúttal két (sokszor meglepő párhuzamokat felvonultató) életútról beszélünk. Egyáltalán nem száraz, de nem is kelt forgatókönyves hatást. McCarten egyszerre távolságtartó és intim, hol rideg tényekkel és adatokkal, hol finom humorral kommunikál. Felfesti, hogy a két egyházférfinak mennyire hasonló a története. Egyikük a náci Németországból jött, másikuk a szinte egyfolytában vérben gázoló Argentínából. Végigvezet azon, hogyan lettek a fiúkból papnövendékek, majd papok, s hogyan emelkedtek egyre magasabbra az egyház hierarchiájában. Bemutatja az erényeiket és a bűneiket is, illetve azt, miként fejlődtek a hitünkben, mit tanultak és hogyan változtak a nézeteik.
Eliade ezt a könyvet nem vallástudósok számára írta, hanem az érdeklődő, intelligens embereknek, akik szeretnék megérteni, hogy milyen kulturális hatása van a vallásnak, a vallástörténetnek a társadalomra és a történelemre.