Tagged: matematika

Dermot Turing: X, Y, Z – az Enigma feltörésének igaz története

A több évtizedes összjáték számtalan kalandos epizódját megörökítő könyvben benne van mindaz, amit a filmekben láttunk, a kicsempészett papírokat a fürdőben fotózó ügynöktől kezdve a határon a legmegbízhatatlanabb vezetőre bízott menekülő tudóson keresztül egészen a kudarcokat legyűrő legendás közös fejtörésekig minden.

B. A. Korgyemszkij: Piruett körzővel : matematikai feladványok nem csak iskolásoknak

Hány gyémántot örököltek a maharadzsa fiai? Miről nevezetes az 1729-es szám? Sikerülhetett-e Edvard Griegnek nullák nélkül szoroznia? Hogyan tudott a geométer azonos körzőnyílással különböző méretű köröket rajzolni? Annak, aki kíváncsi a válaszokra, a megoldásokhoz vezető út során az eredmények váratlansága, a megfejtések eredetisége és a módszerek eleganciája miatt újból és újból bebizonyosodik, hogy a matematika az egyik legszebb dolog a világon.

B. A. Korgyemszkij: A nyúl nem tanult matematikát

A kötetben lévő szórakoztató fejtörők célja a matematika megszerettetése. A feladványok nem közvetlenül akarják tanítani az olvasót, inkább lehetőséget adnak a matematika ösvényein való bolyongásra, és segítenek feljebb jutni a megismerés lépcsőfokain: a tapasztalattól, a szemlélődéstől, az észlelések összegyűjtésétől indulva a megfigyelt anyag elméleti alapjainak megértéséig, és végül a következtetésekig. A sokszor humorral felvázolt helyzetek, a váratlan kérdések nem hagyják lankadni a figyelmet, és nincs az a kíváncsi elme, amely ne akarná megismerni az izgalmas címek alatt található feladatok megoldásait.

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált – kirándulás az értelem peremén

Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. Mi kötötte össze a küllemre nagyon is eltérő két embert? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a természettudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították.

Randall Munroe: Hogyan… : komoly, tudományos válaszok nagyon komoly hétköznapi kérdésekre

Elgondolkodtál már azon, hogyan építenél lávaárkot a házad köré? Felmerült már benned, mi a legcélszerűbb módja az űrből való postázásnak? Foglalkoztat a kérdés, hogyan lehet végrehajtani egy kényszerleszállást? Gyakran elmélkedsz azon, mi a legjobb módszer egy szelfi elkészítésére? Érdekel, hogyan befolyásolhatjuk az idő múlását? Szeretsz azon gondolkodni, milyen vastag Gruyère sajt szükséges egy medence falához? Ha a kérdések mindegyikére nem a válasz, az még nem jelenti azt, hogy ez a könyv nem neked való. Ha ugyanis legalább az egyiknél felnevettél és elkezdett pörögni az agyad, hogy mi lehet erre a hülye kérdésre a legjobb válasz… nos, akkor biztosan neked találta ki Randall Munroe a legújabb könyvét.

Roger Penrose: A császár új elméje

Utazás a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia és az agy szerkezetének világába korunk legnagyobb hatású matematikai fizikusa segítségével közérthetően, nemcsak szakmabeliek számára.

Miért lettem matematikus : visszaemlékezések

Mit jelent matematikusnak lenni? Munkát, hivatást, állapotot, átvirrasztott éjszakákat, megoldott és megoldhatatlan problémákat, igaz barátokat, feledhetetlen tanárokat, örök kihívást, az önmegvalósítás élményét – azaz mindenkinek mást. A matematikusok világa zárt és nem túl ismert világ. Ők ritkán szerepelnek a rádió, a televízió vagy a sajtó nyilvánossága előtt. Róluk szól ez a könyv.