SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Két szálon két szereplő életét követjük nyomon az 1700-as évek Londonjában, egy népszerű kurtizán és egy szerencsétlen kereskedő a két kulcsfigura, akiknek a sorsa (nem meglepő módon) összefonódik a címben beharangozott hableány miatt. Mr. Hancock szert tesz a mitikus lényre, némi noszogatásra belátja, hogy ez kiváló üzleti lehetőség – és találkozik Angelica Neallel az ünnepelt prostituálttal.
„Az Egyetleneim című kultkönyv írójának valóságot az álmokkal keverő, kultúrtörténeti és fantasztikus elemekkel átszőtt kalandregénye egyszerre juttatja eszembe Poe, Lovecraft sötét vízióit és Szerb Antal melankolikus utazóregényeit. Főhőse alvajáróként bolyong a modern tudomány, az iparosodás, a degeneráció poklában, miközben mániásan keresi a világból kivesző szépséget, mitikus teljességet. Különösen tetszett az örömlány által elbeszélt folytatásos mese, amely nélkül Jonathan sem ébredhetne rá küldetése valódi céljára.”
Now a byword for beauty, Verdi’s operas were far from universally acclaimed when they reached London in the second half of the nineteenth century. Why did some critics react so harshly? Who were they, and what biases and prejudices animated them? When did their antagonistic attitude change? And why did opera managers continue to produce Verdi’s works? Massimo Zicari’s Verdi in Victorian London reconstructs the reception of Verdi’s operas in London from 1844, when a first critical account was published in the pages of The Athenaeum, to 1901, when Verdi’s death received extensive tribute in The Musical Times.
A történetvezetés egy kicsit gyenge lábakon áll, némiképp ad hoc jellegű. A pasas viszont hihetetlenül szórakoztatóan ír, valószínűleg egy teafőző használati utasítását is eladhatóvá tudná tenni (és nem csak angoloknak!).
Szívszorítóan őszinte történetek az ’50-es évek Londonjának egyik nyomornegyedéről. Csak ajánlani tudom!