SZTE Klebelsberg Könyvtár
A Familiárisok bemutatja egy 17. századi úrnő életének nehézségeit és az akkori boszorkányüldözések borzalmait. Fleetwood Shuttleworth 17 éves létére már negyedjére terhes és csak reménykedhet, hogy ez a gyermek már életben marad, így utolsó próbálkozásként egy boszorkányt fogad fel. Eközben megismeri, mivel is jár ez a titulus és az, hogy mi történik a nőkkel, akikre ráfogják.
Elif Shafak regényében egy török és egy görög fiatal szeret egymásba ebben a megosztó és tragikus történelmi időben, a múlt terheit azonban később nemcsak nekik kell cipelniük, hanem a gyereküknek is.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka című repozitóriuma talán az egyik legnépszerűbb digitális adattára a könyvtárunknak. Népszerűségének oka részben bizonyára a fényképtárak és fotóarchívumok mostanság jellemző felkapottsága, részben a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma, részben pedig az az általános érdeklődés, ami önmagát, a múltidézést övezi széles körben.
A Hamnet úgy vázolja fel a drámaíró korai pályakezdését, családi hátterét, belső alkotói vívódásait, hogy a fókusz nem rajta, még csak nem is a címszereplő fiún, sokkal inkább Shakespeare feleségén, a regénybeli Agnesen van. Shakespeare úgy válik tehát az O’Farrell-könyv kulcsalakjává, hogy valójában végig mellékszereplője a Hamnetnek, Maggie O’Farrellt pedig mintha jobban izgatta volna a szerelem, elszigeteltség, kibontakozás, gyász stációit végigjáró feleség alakja, aki szerinte nem mellesleg nagyban hatott egy páratlan életmű alakulására is.
A Tízezer ajtó központi témája a kirekesztés, az előítéletesség és az ebből fakadó sorsszerűség: miként determinálódik valaki sorsának alakulása a származása, bőrszíne vagy éppen társadalmi megítélése által? A könyv hangsúlyozza, hogy a sztereotípiák akarattal, hittel és kitartással meghaladhatók.
A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása egy nemzedék történetét beszéli el, annak minden vágyával, félelmével és hiedelmével együtt, bemutatva, hogyan alakult a francia társadalom a 40-es évek óta. Az Évek a hét könyve, amely tárgyak, emlékek, érzetek és benyomások elgondolkodtató gyűjteményével mesél a hétköznapokból összeálló életidőről és a női sorsról.
Rowling könyve egy kiváló történet a barátságról, a reményről és a szeretetről. Nem csak karácsonykor, hanem az év minden napján ideális olvasmány lehet.
Klune története nem csak egy fantasztikus elemeket tartalmazó mese. Bemutatja, hogy az előítéleteken túllépve igazán varázslatos dolgokban lehet részünk.
Van a magyar kultúrának sok híres/hírhedt szerelmi párosa, van egymás húsába beletépő (Ady), van elégikus és édes enyelgő (Berzsenyi), van elérhetetlen reményű (Csokonai) és lángsugarú nyárban rossz előérzet (Petőfi) és van a későn jött, de nem megkésve érkezett boldogság, a hatalmas hajtóerőt adó nagy reformkori szerelem: Széchenyi István 12 éves kitartó vágyakozása a férjezett Crescence Seiler alias gróf Zichy Károlyné után.
Ritkán járok utána a szerzőknek – félek csalódástól – de itt megkerestem Kathrine Arden honlapját, mivel szórakoztatott a gondolat, hogy milyen egzotikusnak érzik az amerikai szerzők az orosz folklórt. A csajnak van némi kötődése keleti szomszédainkhoz, élt Moszkvában össz-vissz szűk 2 évet. Az a tény minden esetre vicces, hogy egy fagyos, havas orosz történetet írt meg Hawaiin.