SZTE Klebelsberg Könyvtár
A történet ismeretében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a Gyilkosság az Orient Expresszen nem véletlenül lett a szerző egyik legnépszerűbb regénye, hiszen minden megvan benne, ami megragadja az olvasók képzeletét: titokzatos és véres gyilkosság, ismeretlen indíték, látszólag megdönthetetlen alibik – no meg a kis belga detektív „bűbájos” személye.
Könyvtárunk 1. emeleti olvasótermében 2015 óta működik a Szieszta-polc, amelynek négy polcát a gyerekkönyvek foglalják el. Olvasói elégedettségmérésben kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy olvasóink szeretnék, ha több ifjúsági, szórakoztató irodalom is helyet kapna az olvasóteremben. Így jött létre a Szieszta-polc, ahol a kezdetektől vannak gyerekkönyvek is. Egy egyetemi könyvtár esetében felmerülhet...
Penge nem járt egyetemre, sőt olvasni sem tudott, mégis minden nap könyvtárba járt. Hajnalban, dél körül és este nézett be, az irodalom hidegen hagyta, de egy-egy tányér ételt szívesen elfogadott a biztonsági személyzettől. De ki is Penge? A Facebookon vele kezdtük egyszer az évet, jobban mondva a segítségével tolmácsoltuk a...
Szeptember 29-én Ilia Mihály, irodalomtörténész, egyetemi tanár, és a magyar irodalmi élet meghatározó alakja 90. születésnapját ünnepelte. E jeles alkalomból az SZTE Klebelsberg Könyvtár egy különleges kiállítással tiszteleg előtte. A tárlat Ilia tanár úr életművének egy kevésbé ismert, mégis rendkívül értékes részét, dedikált könyveinek gyűjteményét mutatja be. Ilia Mihály évtizedek...
Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. A kőkorszaktól egészen napjainkig ívelő munkájában elénk tárja azokat az összefüggéseket, amelyek a töredékeket átfogó és izgalmas képpé olvasztják egybe – az európai emberek genetikai örökségének történetévé.
Elvehetik-e a robotok a munkánkat? Öntudatra ébredhet-e egy gép? Betölthetjük-e a tudatunkat egy számítógépbe? Nyakunkon a robotapokalipszis? Byron Reese a jövőnket talán leginkább meghatározó kérdéseket, a mesterséges intelligencia fejlődését és a robotok térnyerésének várható hatásait vizsgálja. A technológiai vívmányokat középpontba állító történelmi áttekintés mellett filozófiai szempontokat is érint, és korunk különböző elgondolásait bemutatva számos lehetséges forgatókönyvet vázol fel a jövőnkről.
A szerző tudományos igényességgel, de élvezetes, könnyed stílusban térképez fel egy olyan jelenséget, amelyhez talán nekünk is több közünk van, mint amennyire beismerjük magunknak. Kutatásokra és őszinte vallomásokra alapozva jár utána a feszítő kérdéseknek: Miért boldogtalan a jó fizetés ellenére is a legtöbb bullshitmunkás? Mi az oka annak, hogy manapság annyira elszaporodtak a bullshit munkák? Általában miért keresnek keveset a valóban értelmes munkát végzők, például a tanárok vagy a kukások?
A több évtizedes összjáték számtalan kalandos epizódját megörökítő könyvben benne van mindaz, amit a filmekben láttunk, a kicsempészett papírokat a fürdőben fotózó ügynöktől kezdve a határon a legmegbízhatatlanabb vezetőre bízott menekülő tudóson keresztül egészen a kudarcokat legyűrő legendás közös fejtörésekig minden.
Honnan ered a magenta szín elnevezése, és mi köze van egy csatához? Ha a Nobel-díjra aspirál valaki, a tudományos teljesítmény mellett esetleg a személyes kapcsolatok kiépítése is fontos lehet? Ha pedig az uralkodótól függ valaki sorsa, akkor lehet-e alapozni a tudományos karriert dicsőítő költeményekre?
Ezeknek a viccesnek tűnő, de nagyon is komoly kérdéseknek a segítségével a tudomány és a tudósok elvontnak tűnő világába tekinthet be az olvasó.
A természeti környezetünkre gyakorolt kiterjedt hatásaink sorában a toxikus nehézfémek, a vegyi anyagok és hulladékok környezetszennyezésének, az ózonkárosító anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának következményei súlyosan érintik a jelenlegi és a jövő nemzedékek életét, életminőségét is. A kötet szerzője bemutatja e problémák felismerésének történetét, a nemzetközi tudományos és politikai együttműködés fejlődését, a különböző programokat és megállapodásokat, levonja a jövőre nézve is legfontosabbnak tartott tanulságokat.