SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Többször gondolkodtam már azon, vajon mi a titka Backmannak? Miért van az, hogy olyan sok és sokféle embernek bejön? Mert persze egyszerű azt mondani, hogy jól ír… de ugyan ez mit is jelent ebben az esetben?
Mindenkinek meg van az az életszakasza, amikor legjobban kiteljesedett, vagy várhatóan legjobban ki fog teljesedni, és más időkben erőt tud meríteni ebből az időszakból.
Képzelj el egy világot, ahol nincs mágia, csak tudás. Ezt a borzasztó méretű tudást egy könyvtár őrzi, írója és fő könyvtárosa Apa – mondjuk úgy, többé-kevésbé Isten. Vagy valami olyasmi. Apa 12 tanítványt vesz magához, aki a 12 tudomány, vagyis a 12 katalógus ismerői és gyakorlói lesznek. Ezek közül egy főszereplőnk, Carolyn. A tanulási módszertan valahol a brutális, az embertelen és a totálisan romboló között húzódik, így fiatal felnőttkorukra lelkileg sérült és változó mértékben őrült lesz mindegyikük. Na, ez az alapszituáció.
Összességében elégedett vagyok a lezárással, ez a sorozat hozzám sokkal közelebb áll, mint az Első törvény ciklus. Kellően realista, kidolgozott, nem bánik itt sem kesztyűs kézzel a szereplőivel, de nem olyan erőltetetten gusztustustalan, mint a korábbiak.
Meghatározhatatlan műfajú, sok tudományágat átfogó könyv, a képzelet és a valóság határán, önmegvalósításról, kötődésről, a minket körülvevő természetbeni, és ember által teremtett külső és belső világról, szép természeti képekkel, gyilkossággal, orvossal, rendőrrel, apával Idával Lugo papjával, kavicsgyűjtő kisfiúval… Nincs más hátra , mint elolvasni.
Többször tapasztaltam már, hogy a díjaknak nem kell mindig bedőlni. Meg ugye ez YA könyv.
Mivel a Netflix (anyagi befektetést nem sajnálva) Altered carbon címmel készített egy sorozatot Takeshi Kovacsról, ez jó alkalomnak tűnt, hogy a 2. részt is elolvassam.
Teljesen változó olvasási élményt adott a könyv, hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel. Azt meg kell hagyni, nagyívű sci-fi családregény született – de sajnos a dinasztiák egymás közötti harca és a szembenálló gazdasági érdekek nem kötöttek le eléggé. Az első kötet főszereplőjeként felvonultatott Adriana Corta halála előtti történetmesélése (gyónása) viszont a könyv legjobb...
A történet szíven ütött.
Azt hiszem, Backman ezzel a könyvével egyszerűen szintet váltott.