Ex libris Prehoffer – a legújabb muzeális könyvritkaságok az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
2023 kitüntetett év a magyar könyv és nyomdászat történetében. 550 éve, 1473. június 5-én, pünkösd vigíliáján látott napvilágot Andreas Hess Budán nyomtatott Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) című műve, melyet az első Magyarországon nyomtatott könyvként tartunk számon.
Muzeális könyvek tekintetében könyvtárunk számára 2023 szintén kiemelkedő, hiszen ez év tavaszán két különleges kollekció került az intézmény muzeális dokumentumokat őrző különgyűjteményébe, a Régi Könyvek és Kéziratok Tárába. Az egyik az 1930-as években többek adományaként az egyetemre került Növénybiológiai Intézet Gyűjteményének nyomtatványait tartalmazza, melybe különleges és igen ritka muzeális botanikai művek is megtalálhatók.
A másik a kiállításon bemutatott, gyűjtője és tulajdonosa után elnevezett Prehoffer István Gyűjtemény.
Minden magánkollekció – legyen az műalkotás vagy egyéb relikvia – utal tulajdonosa érdeklődési körére; talán nem túlzó az az állítás sem, hogy gyakran a gyűjtő személyiségére utaló jegyeket is tükröz. A Prehoffer István Gyűjtemény esetében mindkét megállapítás igaz. A régi, hódmezővásárhelyi katolikus családban született és nevelkedett Prehoffer István tanulmányai elvégzése után Makón telepedett le. Állatorvosként praktizált, igen széles érdeklődési kör és értelmiségi magatartás jellemezte. Szívesen zongorázott, kedvelte a művészeteket. Olvasmányait tekintve leginkább a történettudományban szeretett elmélyülni.
A nevét viselő, jelenleg mintegy negyven művet tartalmazó, negyvenhat darabból álló kollekciót az 1950-es években antikváriumokban vásárolta. A túlnyomórészt történettudományi, filozófiai témájú nyomtatványok között a magyar történelemmel foglalkozó példányok kiemelt helyet foglalnak el. Prehoffer István egyes művek több kiadását is megvásárolta, például Bonfini Rerum Ungaricum decades (A magyar történelem tizedei) című históriája három különböző (1581, 1606, 1690) edícióját. Ennek alapján azt is mondhatjuk, hogy nemcsak a művek, hanem az egyes kiadások tekintetében is igen figyelmes filológiai érdeklődésű gyűjtő volt. Tisztában volt a kiemelkedő nyomdászdinasztiák jelentőségével: a 16–17. századi európai humanista nyomdászat meghatározó officináinak – mint például az antwerpeni Plantin-Moretus vagy a bázeli Frobenius nyomtatványai megtalálhatók kollekciójában. Érdeklődését felkeltették exkluzív kiadások is. Így vásárolta meg két példányban Sebastian Münster 1552-ben latin, 1628-ban német nyelven kiadott, több száz metszettel illusztrált Cosmographiáját, valamint Bél Mátyás négy reprezentatív kötetben megjelentetett Notitia Hungariae című művét, melyet 1735–1742 között Esterházy Imre esztergomi-pozsonyi érseknek ajánlott a neves szerző.
A könyvkötés vonatkozásában a gyűjtemény egyes darabjai könyvművészeti alkotások: számos példány eredeti, a nyomtatvánnyal egykorú pergamen- illetve bőrkötésben maradt fenn. Figyelemre méltó az a magatartás, mellyel Prehoffer István kollekcióját gondozta: több kötetet, köztük gyűjteménye legrégibb darabját, az Ulmban 1475-ben kiadott Aquinói Szent Tamás Quaestiones de duodecim quodlibet című művét restauráltatta, valamint szakemberekkel konzultálva maga is ápolta a kötéseket. (Most megtekinthető a kiállításon.) Valószínűsíthető, hogy a műveket elsősorban nem befektetési céllal vásárolta. Lánya, Prehoffer Éva visszaemlékezéséből tudjuk, hogy édesapja kedvelt vasárnap délutáni elfoglaltsága volt, hogy visszavonulva olvasta a német, latin és ógörög nyelven írt műveket. A Prehoffer István Gyűjtemény nem szóródott szét. Megtartva a gyűjtő által létrehozott egységét, az örökösök nemzeti kultúra iránt mutatott elkötelezettségének és a Szegedi Tudományegyetem befogadó készségének köszönhetően 2023 tavaszán a Régi Könyvek és Kéziratok Tárába került.
(Részlet a kiállítási katalógusból, írta Farkas Katalin. )
A november 21-ig megtekinthető kiállításon válogatás látható a gyűjteményből a földszinti BiblioTÉKA kiállítótérben.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
