Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Elgondolkodtató könyv. Érdekes ez a monológ forma, és az, hogy nem a katasztrófát mutatja be, hanem annak hatásait, az emberi történeteket.
Elgondolkodtató könyv. Érdekes ez a monológ forma, és az, hogy nem a katasztrófát mutatja be, hanem annak hatásait, az emberi történeteket.
Az 1984-et és az Állatfarmot mindenki ismeri. Most kevésbé ismert, de annál érdekesebb könyveket ajánlunk George Orwelltől.
Végig az járt a fejemben, hogy vajon ebből mennyi a valóság. Valamennyi biztosan, és azt is tudjuk, hogy a legjobb történeteket az élet írja, de ezt így kikerekíteni, izgalmassá, kalandossá és élvezetessé tenni csak egy jó író tudja.
Frappáns szófordulattal élve a neves orosz írók annyian voltak, mint az oroszok, érdemes kicsit megismerni és elmélyedni a világukban. Ajánljuk a következő könyveket, némelyik hosszabb, némelyik rövidebb, de biztosan mindegyik sokáig emlékezetes marad.
A regény főszereplője egy, a második világháború után híressé vált magyar színésznő életéről szól, aki a két világháború között nagy szegénységbe született. Az írónő egy különleges, nem mindennapi történetet írt le, mely tele van féltékenykedéssel, nyomorral és vággyal. Az egész könyv egyetlen monológ, amely magával ragad minden olvasót.
A Sátán látogatásán, a városban véghezvitt felforgató tevékenységén és a hitetlen, korrupt moszkvaiak kifigurázásán és megbüntetésén kívül a regény sok egyébről is szól: a Mester nevű író sorsáról s az ő Ponczius Pilátusról szóló, botrányosnak kikiáltott regényéről; a Mester és az önfeláldozó, a szerelme kedvéért még a boszorkányságot és a Sátán melletti háziasszonykodást is örömmel vállaló Margarita kapcsolatáról; és arról is, hogy mi a különbség a valódi és az államilag támogatott művészet között.
Csodás ez a könyv, és nem csak a valóságos története miatt, ami szerkezetileg is megnyerő, hanem a hangulata és a közvetítési módja miatt is. Az egész könyv olyan mint egy képráma, az eleje és a vége képezik a keretet, a keretben pedig benne van három nő élettörténete, akik a magány és a fájdalom csendjében sírják el bánatukat.
Még nem olvastam arról, hogy hogyan is maradt ki Spanyolország a második világháborúból. A spanyol polgárháborúról már olvastam korábban, tetszett, hogy abban az időben a marokkói protektorátust mutatta be. Ez a rész nekem nem volt annyira színes, szagos, mint szerettem volna, de gondolkodás nélkül megérdemli az öt csillagot a második világháborús Madrid és főleg a lisszaboni kaland miatt, ami feszült és izgalmas volt.
Lucy Strange könyve jó példa arra, hogy érdemes YA könyveket olvasni felnőtt fejjel is, mert gyönyörűen végiggázol az ember lelkén, hogy aztán egy rózsaszín naplementébe tekintve az ember rájöjjön, hogy mégis van remény, újra lehet kezdeni, fel lehet állni a legnagyobb bánat mélyéről is.
Nem, most nem értek egyet az 1001 titulussal. Rettentő száraz történet. Illetve, lehetséges, hogy szándékosan szenvtelen az egész. Ahogyan sokszor szívtelen, szenvtelen a felső tízezer világa is. Nekem nagy tanulsága a könyvnek az: bármilyen gondtalannak tűnik a pénzzel teletömött élet, a másik oldalról, belülről megélve annál sivárabb, sőt veszélyesebb.