SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Egy szegedi diplomás, aki sohasem volt szegedi diák… Valljuk be, a 20. századdal egyidős Passuth László (1900-1979) hiába kéredzkedett be többször is a magyar irodalomba, nemigen nyert bebocsátást. Valami negyven könyvet írt összesen, becslésem szerint ebből több, mint húsz a kifejezetten történelmi regény. Szólt egy sorozata a középkori magyar történelemről...
Az Európai Unió küszöbén különösen fontos, hogy a művelt nagyközönség Magyarországon minél több élményszerű tapasztalatot szerezzen az idegen nyelvek tanulásának és használatának szépségeiről valamint izgalmáról, s ennek bemutatására kevés szerző lehet alkalmasabb, mint a tolmács, fordító, poliglott művész és gondolkodó Lénárd Sándor.
De a diktatúrák fenyegetése nem szűnt meg, és láthatóan a szabad országokban élők sem érzik magukat olyan jól, mint ahogy azt remélték. A regény arra keresi a választ, hogy miért nem. Annak ellenére, hogy az A vágyakozás kora több mint 70 éves és a klímaváltozást még épphogy csak pedzegeti, tapintható benne a mai időket idéző világvége-fixáció, és nem csak az atomháború fenyegetése miatt.
Számomra nagyon meghatározó könyv ez, mert egy olyan jövőképet vetít elénk, ami már nincs is olyan messze és nem kizárt a megvalósulása. Ajánlom mindenkinek, aki szereti Orwellt és a fiktív jövőképeket.
Kíváncsi vagy, hogy milyen az, amikor édesapád egy társkereső hirdetést ad fel rólad? És az, amikor a nevén kívül szinte semmit sem tudsz a férjedről? Milyen lehet a pénzéért feleségül venni egy nőt? Mi lehet a vége egy ilyen érdekkapcsolatnak: válás vagy szerelem? Ha érdekel egy olyan történet, ami választ ad ezekre a kérdésekre, mindenképp tudom ajánlani az Ida régényét.
Rotschild Klára szalonja már a két világháború között fogalommá vált. A Horthy-kor arisztokratáit, valamint a Kádár-korszak nagyasszonyait is öltöztette. Simonovics Ildikó divattörténészként hiteles forrásokkal együtt izgalmas betekintést kínál a Rotschild-ruhák mögötti világba, és megkísérli megválaszolni, mi volt Rotschild Klára sikerének titka.
A Cilka utazása azért sokkoló olvasási élmény, mert rádöbbenti az olvasót, hogy az az embertelenség és kegyetlenség, ami a náci haláltáborokban körülbelül négy évig tartott, a szovjet megfelelőjükben jóval tovább, még Sztálin 1953-as halála után is rettegésben tartotta az embereket. A történelem nemcsak, hogy megismétli önmagát, de sokszor nem is ismétlésről van szó, hanem a régi rémtettek észrevétlen folytatásáról.
Saul Austrelitz hamisítatlan rajongóként írta meg A Jóbarátok-generáció című kötetét: nem is rejti véka alá, hogy nem csupán az újságírói kíváncsiság hajtotta a Jóbarátok háttérsztorijának bemutatása felé. A kötet célja határozottan tényfeltáró, erre utal is az alcím: Mi zajlott a színfalak mögött? Segítségével feleleveníthetjük a legviccesebb jeleneteket, beleshetünk a sorozat készítésének fortélyaiba, és persze az utóéletéről is olvashatunk.
Változatos témájú, komoly hangvételű és humoros cikkek halmaza ez a válogatás. Sok évvel ezelőtti publicisztikák, ám úgy vannak megírva, hogy abból a mai újságírók is sokat tanulhatnak, és az olvasók érdeklődésére is számot tarthatnak. Egészen kivételesen kelti fel a figyelmet a teljesen hétköznapi, jelentéktelen dolgok, események iránt ugyanúgy, mint a nagy horderejű, nagy jelentőséggel bíró tények iránt.
Azonban a fő feladatát ellátja a kötet. Segít megismerni és megkedvelni Spielberget, így mindenkinek ajánlott, aki kicsit is érdeklődik az igazi mozi iránt, amelyben nemcsak látványos akciójelenetek bombáznak minket, de van bennük szív és lélek is. Mivel Spielberg maga is örök kamaszként, gyermeki lelkesedéssel készítette és készíti továbbra is a filmjeit, nézőinek megadja a lehetőséget, hogy alkotásait újra és újra megnézve visszarévedjenek az idilli gyerekkorba, amikor még hihető volt, hogy egyszer belőlünk is lehet Indiana Jones, vagy E. T. hozzánk is ellátogathat.