A könyv világnapja

A könyv világnapja (április 23.) alkalmából összegyűjtöttünk néhány rekordert, valamint szeretettel ajánljuk könyvtárunk ritkaságait.

A világ legnagyobb könyve….

…. Magyarországon található, és az Aggteleki Nemzeti Park barlangjait, élővilágát és ember alkotta kincseit mutatja be. „Örökségünk – a Gömör-Tornai-Karszt természeti és kultúrtörténeti értékei” címet viseli. Oldalszámát tekintve közepesen vaskos, mindössze 346 oldalas, maguk a lapok azonban kifejezetten méretesek: 418×377 centiméteresek. Forgatásukhoz több ember összehangolt tevékenysége szükséges. A teljes kiadvány tömege 1420 kg. Külső megjelenése a középkori kódexeket idézi: kötése fa és marhabőr, a gerincet kendermadzagok és vásznak tartják össze. A hozzávalók elkészítése olyan bonyolult volt, hogy több különböző országból kellett beszerezni őket: a borító fáját Svédországból, a marhabőrt Argentínából, a csavarokat Hollandiából rendelték az alkotók: Varga Béla és fia, Varga Gábor. A könyv öt csuklópánt segítségével nyílik és 2010. március 21. óta rekordtartó.

A világ (egyik) legrégibb kódexe….

…. a Codex Purpureus Rossanensis, amely nevét bíborszínű oldalairól és arról a székesegyházról kapta, ahol a 19. században újra felfedezték. A 6. századból származó, görög nyelvű és folyamatosan írással készült mű feltehetően hiányos, jelenlegi formájában Márk és Máté evangéliumát tartalmazza. A 188 pergamenlapot aprólékos miniatúrák ékesítik, így a világ egyik legrégibb illusztrált kódexeként tartják számon. 2015-ben az UNESCO  a világörökség részévé nyilvánította.

A világ legrégibb nyomtatott könyve….

…. a Gutenberg-Biblia. (Legalábbis a nyugati világban.) 1455. február 23-án látott napvilágot két kötetben. Gutenberg technikája mozgatható betűelemeken és betűfémen alapult. Mindössze 180 példány készült, amelyek gyakorlatilag már a nyomdából való kikerülésük előtt elkeltek. A díszítéseket az első példányoknál szintén nyomtatták, később azonban ezek helyét Gutenberg kihagyta és kézzel pótolták az iniciálékat. Mára csupán 49 példány maradt meg, és ezeknek is legfeljebb a fele ép. Egy szempontból garantáltan Gutenberg Bibliája a listavezető: ez a világ legdrágább Szentírása. Egy hibátlan példány 35 milliót ér – dollárban.

Ha tágabban értelmezzük a „nyomtatás” és a „könyv” fogalmát, akkor még korábbi nyomtatott forrásokat is megnevezhetünk. Például a Gyémánt Szútrát, amely egy több, mint négyméteres tekercs, és 868-ban készült. Ez a forrás egy hatalmas, kéziratokat és képeket tartalmazó leletanyag része, amelyet Stein Aurél fedezett fel a kínai Mogao-barlangokban. Gutenberg technikájához közelebb állt a Csikcsi, amely egy koreai zen buddhista tanításokat tartalmazó könyv 1377-ből.

A világ legkisebb könyve….

…. mindössze 0,07×0,09 milliméteres: ez egy átlagos mákszem fele. Egy orosz mikro-miniatürista, Vlagyimir Aniszkin egyhavi munkájának eredménye. Ez csak a kivitelezés, az előzetes technológiafejlesztés öt esztendőbe telt. Végül két mikrokönyvet készített: az egyikbe egy 19. századi orosz mese, a másikba az orosz ábécé került. Formailag éppolyan, mint bármelyik nagytestvére a könyvespolcunkról, így a lapokat össze is kellett fűzni. Ehhez Aniszkin volframdrótot használt. A lapozás egy erre a célra kiélezett fémtűvel oldható meg.

Ehhez képest szinte óriásnak számít egy korábbi rekorder a maga 5×5 milliméteres méretével. Holland, angol, amerikai angol, francia, német, spanyol és svéd nyelven tartalmazza az Úr imáját. Az apró könyv még bőrkötést is kapott!

Könyvtárunkban megtekinthető ritkaságok:

A Régi Könyvek Tára (a megújult nyitva tartásról és szabályzatról ITT tájékozódhatsz) minden darabja értékes, most pár különösen izgalmas példányra hívjuk fel a figyelmet.

Büszkeségünk a Szakácsmesterségek könyvecskéje egyik legrégibb kiadása. Ez az első nyomtatott magyar nyelvű szakácskönyv, Kolozsváron jelent meg Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) nyomdájában1695-ben és 1698-ban, és a saját korában bestsellernek számított. Hosszú időn át tartott a diadalmenete: a 18. században változatlanul, a 18-19. század fordulóján pedig minimális cím- és szövegmódosítással ismét kiadták. A receptek inkább szólnak a középhez, mint az elithez. Ahogy az előszó írja: „Ez az én könyvecském nem siet az udvarokban való nagy konyhákhoz, ahol a szakácsok csak maguktól is jó ízű étkeket tudnak főzni; hanem csak leginkább a becsületes közrendeknek, akik gyakorta szakács nélkül szűkölködnek, akar szolgálni.” Érdekesség, hogy a korszakban a káposzta kardinális helyet foglalt el a magyar konyhában: így nem meglepő, hogy a gyűjtemény káposztás recepttel kezdődik. Misztótfalusi a magyarországi nyomdászat egyik leghíresebb alakja. A világ több országában elismerték, például a firenzei Medici Cosimo betűkészletet rendelt tőle új nyomdájába, és ő készítette el az első grúz nyomtatott ábécét is. Könyvtárunk aulájában az egyik, plafonról függő molinón az általa szerkesztett betűtípusok láthatók.

A szakácskönyvtől részletesebb infókat ITT találsz; virtuálisan bele is lapozhatsz.

„Minikönyvekből” is rendelkezünk gyűjteménnyel, bár az állomány még feldolgozás alatt áll, így egyelőre nem látogatható. Mintegy 400 példányból áll, a legkisebbek 3 cm alattiak, a legnagyobbak pedig akár 10 centiméteres magassággal is büszkélkedhetnek. Az apró könyvek hivatalosan három csoportba sorolhatók: 30 mm alatt mikrokönyvnek, 30 és 76 mm között minikönyvnek, 76 és 100 mm között pedig törpekönyvnek nevezzük őket.

Egyedi darabjaink közé sorolható egy kézzel írt és díszített Korán is, amely feltehetően a 19., esetleg a 18. századból származik. A mű értékét fokozza, hogy teljes Koránról van szó. Érdemes Cimeliás kötetünket fellapozni még több kincsért, ritkaságért.

A jeles napokat bemutató sorozatunk előző darabját ITT olvashatjátok el.