Bemutatkozik egyik különgyűjteményünk, a Keleti Gyűjtemény

A 70-es években a szegedi egyetemen a keleti népek kultúrája, nyelvei és történelme iránt érdeklődő hallgatóknak is indult képzés.
A szegedi altajisztikai szak főképpen a török és mongol nyelvű népekkel kapcsolatos kurzusokat indított. A képzés alapítója Róna-Tas András volt, aki eleinte a bölcsészkar hallgatói számára tartott előadásokat a magyar nyelv török elemeiről, a török, a mongol és a tunguz nyelvek kapcsolatáról, és a magyar őstörténetről. A kurzusok népszerűségét és tudományos újdonságát kihasználva a tanszék hamarosan már két oktatóval rendelkezett. Az egyetlen kicsi szobából induló tanszéken végül a többféle török (törökországi török, tatár, kazak) és más keleti nyelvi (mongol, arab) kurzusok mellett török és mongol nyelvtörténeti szemináriumokat, illetve néprajzi és történeti előadásokat vehettek fel a hallgatók.

Az oktatáshoz és a kutatáshoz azonban könyvtár is kellett, sürgősen szükség volt szótárakra és alapvető monográfiákra. Egy szakkönyvtár felépítése, ezen belül is egy olyan szakkönyvtáré, melynek szakirodalma kb. 98 százalékban idegen nyelvű, meglehetősen hosszú folyamat. Ráadásul Magyarország ekkor szovjet uralom alatt állt, így a szakirodalom nyugatról való vásárlás útján való beszerzése nehéz, sok esetben lehetetlen vállalkozás lett volna. A minimális vásárlás és a külföldi társtanszékekkel való kiadványcsere mellett az tűnt járható útnak, ha a tanszék és a kar megpróbálja a témával foglalkozó tudósok magánkönyvtárát megvásárolni, illetve elérni, hogy az otthon helyhiánnyal küzdő professzorok a könyveik egy részét az egyetemen helyezzék el.

„A Ligetiben élt egy egészen fanatikus vágy, akarat, hogy a magyar Belső-Ázsia-kutatás világszínvonalú legyen. Hullákon gázolt át azért, hogy ezt elérje. És elérte.” (Sinor Dénes)

Róna-Tas András hatalmas sikere volt, amikor elérte, hogy Ligeti Lajos, nemzetközi hírű mongolista és turkológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az ELTE Belső-ázsiai Tanszékének vezető professzora és a 20. századi magyar orientalisztika legtekintélyesebb alakja lett az első, aki 1976-ban felajánlotta könyvtárát a szegedi egyetemnek.

Ligeti természetesen a könyvanyag jelentősebb részéből még dolgozni kívánt (legnagyobb hatású könyvét csak ezután írta meg), de a nélkülözhető könyveit, vagyis gyakorlatilag magánkönyvtárának egyharmadát már ekkor elküldte Szegedre. Ezt a gyűjteményt a könyvtár akkori épületében, a Dugonics téri, ma rektori hivatalként működő épület két szobájában helyezték el. Létrejött az akkori nevén „Keleti Kabinet”.

Ligeti Lajos 1987-ben bekövetkezett halála után a teljes szakkönyvtára Szegedre került. Ez valamivel több, mint ötezer kötetet és nagyjából ugyanennyi különnyomatot tartalmaz, és a 1920-as évek végétől 1986-ig a Ligeti kutatási témáit érintő szinte valamennyi publikációt tartalmazza. Az anyag felöleli az orientalisztika szinte valamennyi területét, de főként az altajisztikai – azon belül is a mongol és török nyelvészeti, történeti és néprajzi – anyaga jelentős. A tibeti és kínai nyelvre, kultúrára vonatkozó szakirodalom szintén számottevő. Szótárállománya kifejezetten gazdag, szinte valamennyi keleti nyelv fontosabb egy- és többnyelvű szótárait magába foglalja. 

Mivel Ligeti teljes könyvgyűjteménye csak halála után kerülhetett Szegedre, Róna-Tas András sikeres kísérletet tett arra, hogy vásárlás útján megszerezze az egyetemi könyvtárnak a 20. századi magyar turkológia legnagyobb hatású mesterének, Németh Gyulának a könyvállományát.

Németh Gyulának a budapesti egyetem vezető professzorának a könyvtárát a szegedi egyetem a tudós halála után két évvel, 1978-ban vásárolta meg, és helyezte el az Altajisztikai Tanszéken. Mennyiségében ez kisebb volt, mint Ligeti gyűjteménye, és alapvetően turkológiai témájú köteteket tartalmazott, de megvoltak benne a legfontosabb monográfiák, és a török nyelvek számos szótára. A hozzávetőlegesen 4500 kötetet egészítette ki az a mintegy ötezer különnyomat, mely számos elemében egyedi, és a gyűjtemény egyik legértékesebb része. Németh Gyulának a máig tartó hatása a magyarság honfoglalás előtti történelmével foglalkozó kutatásra olyan jelentős, hogy mindkét elmélet, a kaukázusi és a baskíriai őshaza elmélet, amely a magyarság eredetére keres választ úgy ismert, hogy Németh Gyula első és második őstörténeti elképzelése.

Az Egyetemi Könyvtár orientalisztikai különgyűjteménye a későbbiekben több kisebb hagyatékkal bővült. 1988-ban Katonáné Palló Margit turkológiai, majd 1990-ben Tardy Lajos grúz témájú könyveivel.

Megalakulásától fogva az egyetem Altajisztikai Tanszéke is törekedett arra, hogy az oktatáshoz és a kutatáshoz nélkülözhetetlen kurrens magyar és nemzetközi szakirodalmat beszerezze. A tanszék cserekapcsolatai és vásárlásai révén egy kiváló, több, mint hatezer kötetes tanszéki könyvtár jött létre, jelentős folyóirat- és szótárállománnyal.

Amikor a könyvtár 2004-ben jelenlegi helyére költözött, az eddig különálló gyűjtemények egy helyre, a Keleti Gyűjteménybe kerültek.

Róna-Tas András

2007-ben Róna-Tas András, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének alapító professzora ajándékozta tibetisztikai könyveit és különlenyomatait, valamint az Európában páratlan csuvas nyelvészeti könyvgyűjteményét a Könyvtárnak. 2010-ben Berta Árpádnak, az Altajisztikai Tanszék 2008-ban elhunyt vezetőjének turkológiai témájú könyvei kerültek a Gyűjtemény állományába.

2012. október 30-án egy világviszonylatban is kimagasló állománnyal gazdagodott a gyűjtemény, amikor Sinor Dénes a bloomingtoni Indiana University intézetalapító professzora végrendeletében a könyvtárra hagyta az eurázsiai nomádokkal foglalkozó mintegy 3200 könyvből álló gyűjteményét. Ez a könyvállomány, amely kizárólag idegen nyelvű kötetekből áll, a nyugati szakirodalom fél évszázados könyvtermésének a legjavát tartalmazza. A kötetek hozzávetőlegesen 70 százaléka más magyarországi könyvtárban nem található meg.

A szegedi egyetemen Szádeczky-Kardoss Samu és tanítványai fél évszázadon át módszeresen jelentették meg a Kárpát-medence 4–14. századi történelmével foglalkozó publikációikat. Ezek közül nemzetközi szinten is egyedülálló a belső-ázsiai eredetű nomádok által alapított a 6–9. században a Kárpát-medencében létező Avar Kaganátus történelmére vonatkozó összes forrást magyar nyelven megjelentető monográfia. Szádeczky-Kardoss munkáját Olajos Terézia folytatta, aki 2018-ban bekövetkezett halálakor Szádeczky-Kardoss Samu és a saját könyvgyűjteményét teljes egészében a Keleti Gyűjteményre hagyta. Így a könyvtárunk egy jelentős bizantinológiai gyűjteménnyel gazdagodott.

Mindennek eredménye, hogy gyűjteményünk mára hozzávetőlegesen 50.000 tétellel büszkélkedhet.

Feladatunk, hogy állományunk révén elősegítsük a Szegedi Tudományegyetemen folyó orientalisztikai jellegű kutatások végzését, lehetőségeinkhez mérten biztosítsuk, és gondozzuk az orientalisztikai tematikájú kurzusok ismeretanyagának elsajátításához szükséges szakirodalmat.