Erich Kästner: Ebek harmincadja
Kästner humorát és könnyedségét az Ebek harmincadja is magán viseli, de ez a regénye társadalmi szatíra, amely az egyszerre széteső, forrongó, legatyásodó és élvhajhász Berlint mutatja be.
Kästner humorát és könnyedségét az Ebek harmincadja is magán viseli, de ez a regénye társadalmi szatíra, amely az egyszerre széteső, forrongó, legatyásodó és élvhajhász Berlint mutatja be.
Alekszandr Szergejevics Puskin neve hallatán a magyar emberek többségének az Anyegin jut az eszébe, jó esetben a verses regényhez társuló állandó szófordulattal, „az orosz élet enciklopédiájával” együtt. Az Európa Kiadó jóvoltából nemrég megjelent új Puskin-verseskötet, a Szabadság árva magvetője összeállítójának és fordítójának, Soproni Andrásnak hála azonban most mindez pozitív irányba változhat: a magyar olvasók orosz klasszikusról alkotott benyomása tovább bővülhet.
Fejébe szállt a dicsőség?
A legjobb alkalom, hogy elolvassa ezt a könyvet, mely elvezeti a pökhendiség gyökereihez.
A végére nem csupán okosabb lesz, de vidámabb is.
No meg persze végre megismerkedik az önkritika és az önirónia áldásos hatásaival.
Sokan azt mondják, a mi generációnknak az a tragédiája, hogy nincs tragédiája, de ezek a versek éppen ennek az ellenkezőjéről beszélnek. Vannak itt tragédiák, csak meg kell tanulnunk meglátni őket és szembenézni velük. A félrenézés nem fogja semmissé tenni se a nőkkel szembeni szexizmust, se a szegénységet, se a túltermelést, se a karantént, se a toxikus kapcsolatokat. El kell döntenie az olvasónak, hogy lányaiba félelmet akar nevelni, vagy őszinteséget.
Számomra nagyon meghatározó könyv ez, mert egy olyan jövőképet vetít elénk, ami már nincs is olyan messze és nem kizárt a megvalósulása. Ajánlom mindenkinek, aki szereti Orwellt és a fiktív jövőképeket.
Egy könnyed, kikapcsoló krimire vágytam a téli estéken, ehelyett egy véresen komoly, társadalmi kritikát is ábrázoló, lélektani élveboncolásba csöppentem, ahol a brutalitás mennyisége már egy picit a komfortzónámon kívül volt. És hiába próbáltam magam azzal nyugtatni, hogy ez csak egy kötet, sajnos valós tényeken is alapulhatna. Charlotte Link nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy megrajzolja a kelet-európai emberkereskedelem portréját, amely igazából egy országokon és felsőbb körökön átívelő, szövevényes hálózat. Egy olyan egység, ha tetszik, pókháló, amely nagy területet fed le, és bárhol támad zavar, szálszakadás, azonnal reagálnak rá, és újraszövik a hálót.
A cégvezető 370 oldalon kapja a magáét ettől az elbeszélőtől, aki óriási lendülettel, kitartóan és sokszor könyörtelenül mutatja be a cégvezető életét, korábbi döntéseit (sőt felmutat lehetséges döntéseket is). Olvasás közben úgy éreztem magam, mintha valaki fölém hajolna és folyamatosan, megállás nélkül, hol megértőbben, hol ingerültebben vagy dühösen szembesítene engem, mint saját életem cégvezetőjét, a cégem működésével.
A Fehér Tigris Balramja a Gettómilliomos testvérpárja egy személyben: a naiv és ártatlan Jamalként indul a nyomorból, hogy a bűnös és érzéketlen Salimként érkezzen meg a csúcsra. Mindannyian India irdatlan mélységeiből emelkednek föl, a felszínre jutásuk azonban más és más. Egyvalami közös bennük: dekompresszió nélküli, viharos emelkedésük mély nyomokat hagy a lelkükben.
Nagyon összeszedett. Humoros. Nagyon sok jó és rossz tulajdonságot megértet, hogy mit miért csinál az ember.
Érdekes történet ami egy kamasz fiú lelki vívódását mutatja be a két világháború közti Amerikában. Problémái alapvetően korának megfelelőek, gyakran bírálja környezetét, problémái vannak a tanulással és a munkával, a lányokkal való kapcsolata sem felhőtlen.A történet végén a véleményünk a fiúról változhat, ugyanis meglepő fordulattal zárul a cselekmény.