Vidám fizikaóra az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
2022. május 10-én kedden, délután 17 órai kezdettel egy nagyon jó hangulatú tanórán érezhette magát az a mintegy 30 résztvevő, aki az AudMin-ban jelen volt Kardos Gergely, az SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszéke demonstrátorának „Hangok a fizikában, fizika a hangokban” címmel tartott rendkívül érdekes előadásán.
Kezdésként megtudhattuk, milyen a fül szerkezete, a hallás fiziológiája és miért van az, hogy az idősebb embereknek romlik a hallása.
Előkerült egy kedvenc gyerekjáték, a színes rugó, ami viccesen lebucskázik a lépcsőn – de most a hullámmozgást és a hullámok természetének szemléltetését volt hivatott szolgálni.
A kísérletekhez használt eszközök némelyike bármelyikünk háztartásában megtalálható. Egyik bemutatás során szemtanúi lehettünk, ahogyan szívószálak és egy tölcsér segítségével létrejön „a hangszer”. A fizika iránt közömbösek is megérthették a hangmagasság és az eszköz terjedelme közötti összefüggést: minél hosszabb volt a szívószál, annál mélyebben szólt. Amikor a szívószálak végére egy tölcsért került, a szemünk láttára (és a fülünk hallatára) született meg a trombita.
Egy másik érdekes kísérletben két félbevágott műanyag palack és egy kevés víz „szólalt meg” úgy, mint egy fúvós hangszer. Az előadónak dallamot sikerült kicsalni a különböző mértékig teli üvegpoharakból is, közben pedig megérthettük a hullámok terjedését. Ezek után valószínűleg sokunknak megfordult a fejében, hogy otthon maga is kipróbálja ezeket a kísérleteket, hiszen nem tűntek nagyon bonyolultnak. Kicsit csalódottan kellett azonban tudomásul vennünk, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, mint ahogy elsőnek látszott. Kiderült, hogy az előadó gyerekkora óta fuvolázik, azért tudta profi módon megszólaltatni ezeket a hétköznapi tárgyakat, emiatt ugyanilyen formában nekünk nem biztos, hogy sikerülni fog.
Majd pedig mi magunk is aktív részeseivé válhattunk az előadásnak, amikor a leendő tanár úr a soron következő kísérletéhez a jelenlévők segítségét kérte. A kísérlet során a közönség öt tagja különböző hosszúságú műanyag rudat kapott eszközként, melyek segítségével előadták Beethoven Örömódájának egy részletét. A rudak egyik végét a résztvevők a tenyerükhöz ütötték, ami a rudak különböző hosszúságának köszönhetően különböző hangmagasságokat eredményezett, így a bátor próbálkozók a kivetített kotta alapján felismerhetően el tudták játszani a zenei darabot.
Ez a késő délutáni, sok meglepetést tartogató program úgy adott át új ismereteket, hogy közben szórakoztatta a hallgatóságot. Sokat szenvedett iskolarendszerünk örömmel üdvözölheti, hogy szerencsére léteznek még „kardos gergelyek”, akik a nehéz, de gyönyörű tanári pályát választják hivatásul.
