Munkácsi Ernő: Hogyan történt? : adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához
Tehát a Hogyan történt? nem tudományos, nem történelmi írás, sokkal inkább egy üldözött jogi köntösbe bújtatott szubjektív védőbeszéde.
Tehát a Hogyan történt? nem tudományos, nem történelmi írás, sokkal inkább egy üldözött jogi köntösbe bújtatott szubjektív védőbeszéde.
Az elszigetelt és zárdai szigorúságú haszid közösségben felnövő Deborah Feldman élettörténete az akarat diadala. Megpróbáltatásairól és kitöréséről szóló botránykönyve, az Unortodox felszabadító erejű olvasmány.
Presser a könyvben elsősorban sztorizik, közben pedig mintha csak egy asztal mellett vacsorázva mesélne, eszébe jutnak más történetek, gondolatok, történelmi adalékok, és tulajdonképpen így áll össze ez a könyv. Nem anekdotagyűjtemény, nem önéletrajz, nem az LGT-sztori, nem visszaemlékezés a Kádár-rendszerre, hanem egy kicsit minden egyszerre. Időnként Presser szövegei szórakoztatóból ismeretterjesztő jellegűvé válnak, és egészen alaposan tárgyal szakmai témákat is, mint a jogdíjak igazságossága, vagy hogy hogyan zajlott a stúdiómunka a nyolcvanas években.
A legtöbb szülő vágya valószínűleg az, hogy gyermekei túlszárnyalják őket. Maye Musk, a világ egyik leggazdagabb emberének, a Tesla alapítójának, vagyis Elon Musknak az édesanyja ebből a szempontból sikeres munkát végzett. Sőt, igazából más szempontból is derekasan helytállt: több országban is fel tudta építeni önmagát, kiszabadult bántalmazó férje karmai közül, hetven felett is keresett modell és nem tudja, milyen érzés elfáradni. Az üzletasszony az Európa Kiadónál megjelent Egy nőnek legyenek tervei című könyvében számol be eddigi legfontosabb élettapasztalatairól, tanácsokat adva azoknak a nőknek, akik bizonytalanok szépségükben és képességeikben.
Betekintést enged, a 21. század egyik legmegosztóbb és legnagyobb hatású vészjelzője, Edward Snowden gondolkodásmódjába, az amerikai megfigyelési rendszer visszaéléseibe és a hatalmi érdekek érvényesülésének mechanizmusaiba. Akit érdekel az információbiztonság és a magánszféra védelmét fontosnak tartja, annak szívesen ajánlom ezt a könyvet.
Az 1956 novemberében a jugoszláv nagykövetségről titokban Romániába szállított, s ott elkülönített Nagy Imre-csoport politikusainak és családtagjaiknak rabságát rekonstruálja ez az írás. A sok dokumentumtól, idézettől, a lezárt szerkezettől, a látszólag szenvtelen előadásmódtól azt hihetnénk, hogy tudományos művet olvasunk, de a szövegen átüt a személyes érintettség, a keserűség.
Bámulatos, hogy micsoda akaraterő, hit, tudásvágy lakozott Helen Kellerben, aki siket és vakként elsőként kapott főiskolai diplomát. Nagyon bátorító volt olvasni az életrajzát, igazán becsülöm őt a kitartásáért és hogy – fogyatékossága ellenére is – mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy az élet szép!…
Milyen érzés, ha egy világhírű író a nagyapánk? A legtöbben erre kíváncsiak, mikor megtudják, hogy Hemingway unokájával találkoztak. Ennek ellenére, Mariel Hemingway önéletrajzi könyvét olvasva rájövünk, hogy a hírnév árnyékában az alkoholizmus, a mentális betegségek, és a küzdelem a másik szeretetéért és figyelméért, sokkal inkább befolyásolták a Hemingway leszármazottak életét és a családi dinamikát, mint a híres ős öröksége.
Igazán különleges memoár, mondhatni a kortárs irodalomban egyedülálló. Egy nagy volumenű nő mutatja be az életét, tárja fel előttünk az emlékeit. Mindezt olyan árnyaltan és érzékletesen, amitől az olvasó késztetést érez, hogy átértékelje a saját életét. Ajánlom minden hölgy olvasó figyelmébe ezt a művet.
Egy életrajz. Egy memoár. Egy korrajz.