SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Könyve nem egyszerűen egy zseniális matematikus önéletrajza, hanem egy közép-európai kultúrában mély gyökerekkel rendelkező lengyel zsidó tudós biztos ízléssel és finom humorral megírt vallomása is. Élettörténete jól példázza mindazoknak a háború előtti Európából emigrációba kényszerített értelmiségieknek a viszontagságait, akik reményt és alternatívát kerestek az Újvilágban.
Al Pacino Sonny Boy című memoárja nem egy szenzációhajhász bulvárkönyv. Hanem egy filmrajongó életének története filmrajongók számára.
A szerző, Jolánkai Géza ugyanis nem csupán a szakmai közönségnek szánta memoárját, ezért a szigorú értelemben vett vízszakmai részeket rövidebben érinti, inkább a tőle megszokott színes, történetmesélős stílusban ír a számára kedves vagy éppen megrázó eseményekről – mind saját életét, mind a magyar vízügy (elsősorban a VITUKI) elmúlt fél évszázadát tekintve. A könyvet épp ezért nemcsak a vízmérnöktársadalomnak, hanem a vizeket, vizes élőhelyeket kedvelő, azok jövőjéért felelősséget érző, a vízügyi történelemre nyitott olvasóknak is ajánljuk.
Nem is gondolnánk, milyen nehéz egy gyermekszínész élete; a forgatások, próbák, vörös szőnyeg, megfelelési kényszer a felnőttek felé. Ha ez nem lenne elég, a iCarly egyik főszereplőjének a saját, magánéleti problémáival is meg kellett küzdenie.
Luiz Schwarcz önéletrajzi ihletésű könyvében megismerhetjük a korán felnőtté vált Luiz és holokauszttúlélő édesapja élettörténetét. A Légszomj amellett, hogy elmeséli, hogyan hatott az apa bűntudata és depressziója a családra, bepillantást nyújt a hatvanas évek Brazíliájába, de azt is megtudhatjuk belőle, miként alakult a vonaton maradt nagyapa, Lajos sorsa.
„A múlt felidézése mindig a máról szól. És a múlt helyes ismerete segít abban, hogy megértsük, mi miért történik a jelenben, és miért úgy, ahogy.”
Azok, akik a munkáit igazán szeretik, biztos élvezettel olvassák el ezt is, de aki csak felületesen ismeri, ne ezzel a könyvvel kezdje, mert minden eddigi alkotása közül – a Straight Storyt is beleértve – ez a legkevésbé lynches dolog.
A Lányos apában ugyanis termékenyen keveredik a múlttal való számvetés, emlékfeldolgozás a jelen rendkívül érzékeny megfigyeléseivel, a gyereknevelés sajátos tapasztalategyüttesével.
Ai Weiwei memoárt írt 1000 év öröm és bánat címen, hogy elmondja fiának a történetét, amiből kihagyhatatlan a jobboldali költő, Aj Csing nagyapa élete: huszadik századi családtörténet, ami megmutatja, az autokrata elnyomásban a művészet valódi túlélési technika.
A szerző pontosan és részletesen írja le tapasztalatait és gondolatait az igazságügyi patológia területén. A részletesség és pontossága egy-egy haláleset történetének lenyűgöző még azok számára is akik nem orvostanhallgatók vagy nincs a területtel bármiféle kötődésük.