Cimke: biológia

Åsmund H. Eikenes: Utazás a kezed körül – minden, amit tudni szeretnél a kezedről és még annál is több

Az emberré válás fő tényezőiként az agytérfogat növekedésére, a kommunikáció összetettebbé válására és az eszközhasználatra szoktak hivatkozni. Az agyról és a nyelv kialakulásáról mindig szó esik. Meg a különféle eszközökről is – csak éppen a használójáról feledkezünk meg: a kezünkről. Ahogyan a biológusként végzett szerző mondja: talán mert túlságosan is a kezünk ügyébe esik.

Peter Wohlleben: Erdei kalauz

A könyv jó eséllyel még azoknak is rejt újdonságot, akik járatosak az erdőkben és azok tudományában, ám elsősorban az alkalmi kirándulóknak íródott. És Wohllebentől nemcsak azt tudjuk meg, hogy miért nem jó ötlet a talajhoz közeli bogyós gyümölcsökből eszegetni, ellenben mi az, amit megehetünk, ha véletlenül ott ragadnánk az erdőben; mit tehetünk a kullancs-, szúnyog- és egyéb csípések ellen, netán, hogy mennyi esélye van annak, hogy őzet vagy vaddisznót lássunk.

Szathmáry Eörs, John Maynard Smith: A ​földi élet regénye

A ​földi élet regénye sokak szerint az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló könyve. A szerzők az evolúció nagy lépéseit tekintik át az első replikátorok sejtekké szerveződésétől az emberi nyelvkészség kialakulásáig. Pompás olvasmány – átfogó, ötletekben gazdag, könnyed, csodálatra méltóan rövid és tetszetős, a laikusoknak és a szakmabelieknek egyaránt.

Mindörökké evolúció

Az evo­lú­ció el­mé­le­te alap­ja­i­ban vál­toz­tat­ta meg az em­be­ri gon­dol­ko­dást, és a leg­kü­lön­bö­zőbb szak­te­rü­le­tek tu­dó­sai, ku­ta­tói al­kal­maz­ták vagy száll­tak vele vi­tá­ba. 2009 őszén, a ket­tős ju­bi­le­um al­kal­má­ból Kam­pis György, Csá­nyi Vil­mos, Mérő Lász­ló, Pléh Csaba és Csík­szent­mi­há­lyi Mi­hály mu­tat­ta be az evo­lú­ci­ós gon­do­lat egy-egy új és je­len­tős al­kal­ma­zá­sát.

Kutyagondolatok nyomában

Vajon mi az, ami ennyire vonzóvá teszi az ember számára a kutyát a világ minden táján? Etológusok, pszichológusok, állatorvosok, szociológusok és filozófusok egymás munkáját kiegészítve igyekeznek feltárni az ember-kutya kapcsolat evolúciós mozgatórugóját, a háziasítás szerepét és hatását, illetve a kutya viselkedésének biológiai alapjait.

Venetianer Pál: Génmódosított növények – Mire jók?

Ma a vi­lá­gon pél­dát­lan gyor­sa­ság­gal nö­vek­szik a ge­ne­ti­ka­i­lag mó­do­sí­tott nö­vé­nyek ve­tés­te­rü­le­te. Hogy ez jó vagy sem, arról in­ten­zív és in­du­la­tos szak­mai, po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi, és mé­dia­vi­ták foly­nak. De miről is vi­tat­ko­zunk? A szer­ző, aki a gén­se­bé­szet aktív mű­ve­lő­je, a me­ző­gaz­da­sá­gi GM-tech­no­ló­gia mi­ben­lé­tét, hasz­nos­sá­gát, il­let­ve ve­szé­lyes­sé­gét elem­zi. Célja a hi­te­les, ér­de­kes, szó­ra­koz­ta­tó tá­jé­koz­ta­tás.