5+1 könyv az agyról. Keresd őket a IV. emeleti SCI-eszta polcon!
Közérthetően és szellemesen az agykutatásról? Válogassatok a SCI-eszta polc kínálatából!
Közérthetően és szellemesen az agykutatásról? Válogassatok a SCI-eszta polc kínálatából!
Szirmai professzor könyve élvezetes olvasmány, még az olyan természettudományokat tisztes távolból csodáló, megrögzött bölcsésznek is, mint amilyen én vagyok. Kellő humorral, hol iróniával, hol saját bevallása szerint is, szarkazmussal járja körül a fejekben lévő kuszaságot a neurológiai problémákkal kapcsolatban.
„Ne ravaszkodjatok, az agy igenis létezik!”
Michio Kaku-t, a New York-i City Egyetem elméleti fizikusát mindig is érdekelte az emberi elme. Elképedve olvastam olyan technikákról, melyekkel eddig csak science-fiction könyvekben és filmekben találkoztam, de a kutató laboratóriumokban már megvalósították őket: emlékek rögzítéséről, gondolatolvasásról és álmokról történő video-felvételek készítéséről.
Ajánlom mindenkinek, aki könnyedebb stílusú könyvet szeretne kézbe venni az agyműködésről, nyitott a fejezetek témájához illő irodalmi idézetekre, és szereti a humorral fűszerezett jól tagolt, tartalmas szövegeket.
A könyv olyan izgalmas esettanulmányokat tár az olvasó elé az agyunkkal kapcsolatban, amelyek ráébresztik az embert arra, hogy sosem késő próbálkozni és küzdeni. A szerző közérthető formában, laikusok számára is érthető módon írja meg könyvét egy lenyűgöző, állandóan változó szervünkről, az agyról.
Zimbardo valószínűleg sokak számára ismert a híres stanfordi börtönkísérlet miatt, ha más nem, az ebből készített film kapcsán. 2015-ben megjelent könyvében több, mint 600 hivatkozással alátámasztott szociálpszichológiai tanulmányt vehetünk a kezünkbe, olvasmányos, érdekes, emészthető formában megírva.
Ezek az úgynevezett egypercesek nem azért lényegesek, mert valamit gyorsan, pár szóval akarnak elmondani, hanem mert tömörek, de a mondanivaló mégis magvas, néhol humoros, néhol pedig hangosan kacagtató.
Kár, hogy ezt a könyvet nem gimiben adták a kezembe. Mondjuk amikor az Ember tragédiáját olvastuk. Mennyivel könnyebb, vidámabb és érzékletesebb lett volna a kötelező olvasmány feldolgozása.
Flynn elunta a sorozatgyártott női karaktereket. Helyettük újabbakat, izgalmasabbakat teremtett. Zavarba ejtő, egyszerre taszító és vonzó nőket. Első főhőse, Camille Preaker szép, de nem kedves. Okos, de sok hülyeségbe megy bele feldolgozatlan gyerekkori traumákból adódó megfelelési vágytól hajtva. Olyan nő, aki jobbnak látja, ha véletlenül sem köti mások orrára elkövetett hibáit, és akinek igazi valója apránként bontakozik ki az oldalakon. Távolról a tetovált lány rokona.
Számos történet, újságcikk és dokumentumfilm mellett Mel Gibson rendezésében egy egészestés mozi is megörökíti az első olyan amerikai katona történetét, aki a fegyverviselést lelkiismereti okokból megtagadóként kiérdemelte a legmagasabb katonai kitüntetést, a Becsület Érdemérmet. Desmond Doss története azonban jóval több annál, mint amennyit a róla készült A fegyvertelen katona megmutat.