Kategória: Tudományos ismeretterjesztő
Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. Mi kötötte össze a küllemre nagyon is eltérő két embert? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a természettudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították.
Az emberré válás fő tényezőiként az agytérfogat növekedésére, a kommunikáció összetettebbé válására és az eszközhasználatra szoktak hivatkozni. Az agyról és a nyelv kialakulásáról mindig szó esik. Meg a különféle eszközökről is – csak éppen a használójáról feledkezünk meg: a kezünkről. Ahogyan a biológusként végzett szerző mondja: talán mert túlságosan is a kezünk ügyébe esik.
E munka új megvilágításba helyezi Istent, a hitet és a vallást. Friss gyakran meglepő szemszögből enged bepillantást ősrégi kérdésekbe. Shermer rávilágít arra, hogyan és miért hisznek az emberek egy felsőbb hatalomban, olykor dacolva a tudományos szkepticizmussal is.
A könyv izgalmas utazásra hív a hangok világába, ráadásul nem akármilyen társaságban! A túra vezetői a téma legifjabb szakértői, a babák. Ők valami olyanra képesek,ami nemcsak a szülőket, de a kutatókat is bámulatba ejti: játszi könnyedséggel sajátítják el az anyanyelvüket. Vajon hogyan csinálhatják?
Mi az oka annak, hogy a legtöbb volt gyarmaton ma is a hajdani gyarmatosítók nyelve tölti be a hivatalos médium funkcióját? Milyen folyamatok határozzák meg a rohamosan terjedő globális közvetítő nyelv, az angol és a nemzeti nyelvek közötti erőviszonyokat a soknyelvűség értékét hangoztató Európai Unióban? Abram de Swaan ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ világos okfejtésű, elfogulatlan könyvében.
(Régi és új könyvek a Romanov-dinasztiáról és az 1849-es orosz beavatkozásról) Romanovok… Bár mi magyarok (s gyanítom sokan mások is Európában), ha meghalljuk a Romanov nevet, akkor a hatalmas cári dinasztia végóráira gondolunk először (1917 és 1918 és Jekatyerinburg), érdemes azonban tudatosítani, hogy amikor 1917-ben a Téli palotánál az egykori...
Van a magyar kultúrának sok híres/hírhedt szerelmi párosa, van egymás húsába beletépő (Ady), van elégikus és édes enyelgő (Berzsenyi), van elérhetetlen reményű (Csokonai) és lángsugarú nyárban rossz előérzet (Petőfi) és van a későn jött, de nem megkésve érkezett boldogság, a hatalmas hajtóerőt adó nagy reformkori szerelem: Széchenyi István 12 éves kitartó vágyakozása a férjezett Crescence Seiler alias gróf Zichy Károlyné után.
This book includes a wide range of studies on the life and times of Vlad III Dracula by leading historians and scholars from around the world. It presents a diversity of viewpoints, allowing the reader to understand the different historical perspectives with which Vlad is viewed in modern historiography. It also includes a wealth of supplementary materials, essential for anyone interested in learning about the life of Vlad the Impaler: translations of important documents concerning his reign; a genealogy of the family of Vlad the Impaler, translations from Turkish and Byzantine chronicles referring to the controversial Wallachian prince; a chronology, and an extensive bibliography of works on the life and times of Vlad the Impaler.
Inclusive language remains a hot topic. Despite decades of empirical evidence and revisions of formal language use, many inclusive adaptations of English and German continue to be ignored or contested. But how to convince speakers of the importance of inclusive language? Rewriting Language provides one possible answer: by engaging readers with the issue, literary texts can help to raise awareness and thereby promote wider linguistic change.
Requesting, recruitment, and other ways of mobilizing others to act have garnered much interest in Conversation Analysis and Interactional Linguistics. This volume takes a holistic perspective on the practices that we use to get others to act either with us, or for us. It argues for a more explicit focus on ‘activity’in unpacking the linguistic and embodied choices we make in designing mobilizing moves.
