Kategória: Tudományos ismeretterjesztő

Ian Sayer, Jeremy Dronfield: Hitler utolsó dobása

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban, miután összeszedték őket a lágerekből. Hitler parancsa világos volt: ha a helyzet romlik, haladéktalanul végezzék ki őket. És ezzel feszültséggel teli, már-már abszurd dráma zajlott le a hegyekben a fogvatartók és a fogvatartottak között. Ian Sayer és Jeremy Dronfield hiánypótló kötete izgalom és feszültség terén is kenterbe veri a legjobb hollywoodi produkciók forgatókönyveit, miközben bemutatja a második világháború eddig kevésbé ismert túszdrámájának történetét.

Egri Lajos: A drámaírás művészete : az emberi mozgatórugók kreatív értelmezésének alapjai

Egri filozófiájának érdekessége, hogy homlokegyenest szembehelyezkedik az Arisztotelész Poétikájában foglalt állítással. A karakter, vallja, fontosabb a cselekménynél, ugyanis az belőle fakad – ezzel egyébként Stephen King is egyetértését fejezi ki a már említett Az írásrólban. A tézis folyományaként, hogy a karakter cselekményformáló ereje hitelt érdemlően kibontakozhasson, az alkotó nem érheti be kevesebbel, mint a szereplőinek háromdimenziós, az utolsó hajszálig történő kidolgozásával.

Földényi F. László: Newton álma: William Blake Newtonja

Földényi F. László a Newton álma: William Blake Newtonja című legújabb kötetében az angol költő és festő-grafikus-nyomdász Newtont ábrázoló színes nyomatát elemzi, de mintha inkább ennek apropóján nyitna ablakot egyrészt Blake művészetére, költészetére, tudományos és látomásos világképére, másrészt pedig a nagyromantika világszemléletére.

Az ébredő jogerő – Galaxis útikalauz jogászoktól

Az Athenaeum Képzelet és tudomány sorozata ezúttal a jog morálisan nem mindig emészthető területére látogat, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, minthogy milyen háborús bűnöket követtek el a klónháborúban vagy hogy mikor nevezhetünk egy államrendszert diktatúrának.

John Lennon levelei és feljegyzései

És valóban, ami kiderül ebből a bevásárlólistától nyílt leveleken át a New York Times-ba írt könyvismertetőkig terjedő, családi, ellenséges és rajongói üzeneteket egyaránt tartalmazó gyűjteményből az az, hogy John Lennon elkötelezett idealista, (többnyire) hű szerelmes, néhol trágár, máskor hétköznapi, kissé impulzív figura volt, akibe nem kevés kreativitás szorult.

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

A halálbüntetés minden büntetési eszköz közül a legkegyetlenebb, amelyen számos jogtudós évszázados vitáinak köszönhetően már csak néhány államban alkalmazzák a világban, sokszínűsége pedig a ma olvasóját is megdöbbenti. A kötet nemcsak a büntetőjog, hanem a történelem iránt érdeklődőknek is bátran ajánlott, illetve azoknak is, akik csak ismerkedni szeretnének a történelem sötét oldalával.

Richard Shepherd: A halál hét kora : Nagy-Britannia leghíresebb törvényszéki kórboncnoka feltárja a holtak titkos életét

A szerző pontosan és részletesen írja le tapasztalatait és gondolatait az igazságügyi patológia területén. A részletesség és pontossága egy-egy haláleset történetének lenyűgöző még azok számára is akik nem orvostanhallgatók vagy nincs a területtel bármiféle kötődésük.

Andy Greene: Office – Amit nem tudsz a 2000-es évek legfontosabb sorozatáról 

Andy Greene könyve megragadja a The Office hangulatát, az egykori stábtagok beszámolói kellemes nosztalgikus hangulatot keltenek. Bár a sorozat irodai környezete nem igazán változott az évadok alatt, mégis olyan helyzeteket és érzéseket fogalmazott meg, amivel kortól függetlenül sokan azonosulni tudunk.

Quentin Tarantino: Volt egyszer egy Hollywood

Tarantinóról közismert, hogy rengeteget szövegel, szenvedélyes okfejtéseit akárhányszor, akármilyen hosszan képes előadni, 400 oldalnyi papír pedig igazi Kánaán ehhez. Gyakorlatilag miniesszék töltik ki a kötetet, ez a bőbeszédűség pedig teljesen feledteti, hogy a regény – ahogy a film is – csupán két-három eseménytelen nap története.

B. A. Korgyemszkij: Piruett körzővel : matematikai feladványok nem csak iskolásoknak

Hány gyémántot örököltek a maharadzsa fiai? Miről nevezetes az 1729-es szám? Sikerülhetett-e Edvard Griegnek nullák nélkül szoroznia? Hogyan tudott a geométer azonos körzőnyílással különböző méretű köröket rajzolni? Annak, aki kíváncsi a válaszokra, a megoldásokhoz vezető út során az eredmények váratlansága, a megfejtések eredetisége és a módszerek eleganciája miatt újból és újból bebizonyosodik, hogy a matematika az egyik legszebb dolog a világon.