Kategória: Életmód

Gelencsér András: Ábrándok bűvöletében

Jelen kötet a hirtelen mindannyiunk számára forróvá vált globális fenntarthatóság témakörét járja körül unortodox módon, kizárólag a természet- és mérnöki tudományok eszköztárával. A képzeletbeli kamera a bolygón kívülről közelít a Föld felé, és a szerző áthághatatlan természeti törvények talaján számol le a fenntartható fejlődésről táplált, a politikai és a gazdasági elit rövid távú érdekeit kiszolgáló fényesen csillogó illúziókkal.

Ole Thorstensen: Hogyan csináljuk jól?

A történetben egy tetőtér átalakításának tulajdonképpen egyszerű, mégis lenyűgöző folyamatát ismerhetjük meg, a telefonos árajánlatkéréstől egészen a beköltözésig. A napló azonban nem kizárólag technikai-műszaki jellegű, sokkal inkább a mesterség szépségének dokumentuma, az alkotás feletti öröm és büszkeség lenyomata.

Mimi Thorisson: Itália ízei

A gasztrobirodalmat felépítő Mimi Thorisson egy olyan életet fedezett fel magának Olaszországban, ahol elvnek számít az, hogy az ételt nemcsak vásárolni, hanem elkészíteni is lehet, ebből pedig egy csodálatos könyvet gyúrt össze, legalább olyan lelkesedéssel és elmélyüléssel, ahogy a tésztát tanulta meg gyúrni. Az Itália ízei kedvcsináló álmodozáshoz, tervezéshez, nyaraláshoz, vagy csak úgy: az édes élethez.

Rahaf Mohammed: A lázadó : menekülésem Szaúd-Arábiából a szabadságba

A lázadó a thriller és a memoár furcsa, keveréke, amelyet Rahaf Mohammed feszültséggel és izgalommal teli szökésének a története helyez keretbe. A szökés drámáját pedig az azt megelőző élet béklyóinak a már-már jegyzőkönyvszerű bemutatása teszi érthetővé. Mohammed tárgyilagos, mégis húsbavágó mondatait olvasva olyan érzésünk lehet, mintha egy disztópia kellős közepén lennénk, de ez a fiatal lány az élő bizonyíték arra, hogy ez a disztópia jelen idejű és valóságos.

Laczó Ferenc és Varga Bálint (szerk.): Magyarország globális története 1869–2022

A kötetben 82 szerző, történészek, irodalmárok, néprajzosok, közgazdászok, politológusok és szociológusok munkája szerepel, és az elmúlt 150 év fontosabb és kevésbé fontos eseményeiről szól. A közös bennük a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata: az első tanulmány az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióról szól (1869), az utolsó pedig a koronavírus-járványról és a hatásairól (2020).