SZTE Klebelsberg Könyvtár
Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és az önmagán átszűrt filozófiai reflexiók útján valósult meg.
Amikor egyetemi kurzusokon szemináriumi dolgozatot, házi dolgozatot várnak el tőlünk, gyakran ezt olyan magától értetődően teszik, hogy lassanként már el is hisszük: eleve tudnunk kellene, hogyan is kell azt írni. Ez a könyv voltaképpen csak egy dologra akarja rávenni olvasóját: lássa be, hogy az írás esetében ez annyira mégsem magától értetődő, hogy ne lehetne/kellene megtanulni írni.
A portugál David Machado alkotása, a Boldogságmutató az utóbbi idők egyik legszerethetőbb és legélvezetesebb regénye, ám egyben egy olyan is, amely a maga realista hangvételével képes felidézni a világgazdaság és vele párhuzamosan az átlagemberek egzisztenciájának az összeomlását is, valamint az erre adott sokszor meghökkentő emberi reakciókat. Egy tipikusan olyan alkotás, amitől könnyű megszeretni a kortárs irodalmat.
The first book to present the so-called Hitler Library. It sheds new light on the readings of Hitler and on his techniques on how to read a book. Hitler presented himself as an ideal reader of Schopenhauer, nevertheless, his remarks destroy that image, particularly if we see how he read Ernst Jünger, Richard Wagner, or Paul de Lagarde, and how he reread Mein Kampf. The book describes the gnostic character of the phenomenon as an explication of the success of nazism and that of the Hitler myth and challenges the static views of traditional historiography.
Az enciklopédikus munka globális látlelete szívderítőnek cseppet sem mondható képet tár elénk korunk környezeti, energetikai és demográfiai problémáinak bemutatásával. A mezőgazdálkodásra való áttérés, valamint a tudományos és technikai forradalom váratlan következményekkel szembesítette az emberiséget: a napjaink korszelleméből fakadó, mindnyájunk által evidensnek gondolt vélekedéssel szemben az egyéni életminőség valójában nem javult, hanem romlott.
Jézus a nyugati világ szellemi atyja. Milyen ember lehetett ő valójában? Vajon megállná helyét a modern világban, melyet megrendített az értelmi zűrzavar?
Az Európai Unió küszöbén különösen fontos, hogy a művelt nagyközönség Magyarországon minél több élményszerű tapasztalatot szerezzen az idegen nyelvek tanulásának és használatának szépségeiről valamint izgalmáról, s ennek bemutatására kevés szerző lehet alkalmasabb, mint a tolmács, fordító, poliglott művész és gondolkodó Lénárd Sándor.
Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. Mi kötötte össze a küllemre nagyon is eltérő két embert? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a természettudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították.
Az emberré válás fő tényezőiként az agytérfogat növekedésére, a kommunikáció összetettebbé válására és az eszközhasználatra szoktak hivatkozni. Az agyról és a nyelv kialakulásáról mindig szó esik. Meg a különféle eszközökről is – csak éppen a használójáról feledkezünk meg: a kezünkről. Ahogyan a biológusként végzett szerző mondja: talán mert túlságosan is a kezünk ügyébe esik.
E munka új megvilágításba helyezi Istent, a hitet és a vallást. Friss gyakran meglepő szemszögből enged bepillantást ősrégi kérdésekbe. Shermer rávilágít arra, hogyan és miért hisznek az emberek egy felsőbb hatalomban, olykor dacolva a tudományos szkepticizmussal is.