5 könyv Orwelltől
Az 1984-et és az Állatfarmot mindenki ismeri. Most kevésbé ismert, de annál érdekesebb könyveket ajánlunk George Orwelltől.
Az 1984-et és az Állatfarmot mindenki ismeri. Most kevésbé ismert, de annál érdekesebb könyveket ajánlunk George Orwelltől.
Végig az járt a fejemben, hogy vajon ebből mennyi a valóság. Valamennyi biztosan, és azt is tudjuk, hogy a legjobb történeteket az élet írja, de ezt így kikerekíteni, izgalmassá, kalandossá és élvezetessé tenni csak egy jó író tudja.
Varázslatos téli mese. Varázslatosan mutatja be az alaszkai tájat, annak rideg valóságával, hidegével, magányosságával, mégis különleges szépségével. Varázslatosan ismertet meg minket egy középkorú pár szerelmével, ami kiállja az idő próbáját, akik egymás mellett állnak jóban, rosszban. Varázslatosan mutat be egy kislányt egy régi orosz mese alapján. Varázslatosan egyensúlyoz a valóság és a mese között, úgy hogy magad sem tudod eldönteni, hogy mi is a valóság.
A mágikus realizmus olyan művészeti irányzat, amelyben varázslatos, mágikus elemek tűnnek fel az amúgy realista megjelenítésben. Karácsony közeledtével, ha egy kis varázslatra vágytok, válasszatok listánkról.
Frappáns szófordulattal élve a neves orosz írók annyian voltak, mint az oroszok, érdemes kicsit megismerni és elmélyedni a világukban. Ajánljuk a következő könyveket, némelyik hosszabb, némelyik rövidebb, de biztosan mindegyik sokáig emlékezetes marad.
Bámulatos, hogy micsoda akaraterő, hit, tudásvágy lakozott Helen Kellerben, aki siket és vakként elsőként kapott főiskolai diplomát. Nagyon bátorító volt olvasni az életrajzát, igazán becsülöm őt a kitartásáért és hogy – fogyatékossága ellenére is – mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy az élet szép!…
Érdekes világ ez, ahol az állatkert csődje miatt haza lehet vinni egy pingvint, ahol megszokott, hogy olyan hideg van, hogy novemberben befagy a folyó, ahol meg sem lepődnek, ha reggel lövöldöznek az utcán, ahol aknával védik a hétvégi házakat a betörők ellen, és ahol az emberek mindig sietnek, mert bármikor a fejükre omolhat egy balkon. Félelmetes világ ez, ahol az új zár sem akadályozza meg a maffiát, hogy éjnek évadjának betörjön a lakásodba, ahol a mentősöknél nincs más, csak egy Nospa, ahol a kórházban nincs elég orvos és ápoló, és az első kérdés az, hogy van-e pénzed, mert akkor kaphatsz amerikai csodainjekciót, egyébként mást nem tudnak tenni érted.
Még nem olvastam arról, hogy hogyan is maradt ki Spanyolország a második világháborúból. A spanyol polgárháborúról már olvastam korábban, tetszett, hogy abban az időben a marokkói protektorátust mutatta be. Ez a rész nekem nem volt annyira színes, szagos, mint szerettem volna, de gondolkodás nélkül megérdemli az öt csillagot a második világháborús Madrid és főleg a lisszaboni kaland miatt, ami feszült és izgalmas volt.
Öt ember elbeszélésből áll össze egy hatodik, Veronika története. Egy kicsit tartottam tőle, mert a fülszövegben azt olvastam, hogy lassú, és azt hittem, túl szépirodalmi szöveg lesz nekem, de meglepően olvasmányos a nyelvezete, gyorsan belefeledkeztem a történetbe. Jól fel van építve, ahogy jönnek egymás után a szereplők, akiket az előzőek elbeszéléséből ismerünk meg. Háború utáni emberi sorsok.
Erre keresi (és adja meg) a választ Atwood, aki Penelopé szemszögéből meséli el a történetet, gyerekkorától egészen napjainkig, hiszen Hádész birodalmában máig ott bóklásznak a halottak, semmit sem feledve. Ettől a sajátos nézőponttól az egész időtlenné válik, egyrészt mert a napjainkat is ismerő Penelopé anakronizmustól sem riad vissza mondandójában, másrészt mert ez a verzió messze nem egyezik a hivatalos változattal.