Jon Fosse: Reggel és este
Jon Fosse kisregénye a születésről és a halálról beszél, nehéz és mindenki által tudott titkokat oszt meg velünk és a világba vetettségünkkel kapcsolatban vet fel kérdéseket.
Cimke: Nobel-díj
Orhan Pamuk: A pestis éjszakái
Orhan Pamuk legújabb nagyregénye nem csak az utóbbi idők egyik legjobb történelmi témájú alkotása (amelyben hiba nélkül megvan a cselekményesség, a történelmi hitelesség és a gondolatiság), de egyben a Nobel-díjas szerző egyik legjobb műve is. Szóval, aki belefut, ne habozzon, mert egy igazi kincsre bukkanhat.
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Az olvasó pedig elkerülhetetlenül a hatása alá kerül, és még örülhet, ha saját élete alapos megvizsgálása után sem kell többet megállapítania, mint hogy lám, ez a könyv csodálatosan ad elő egy rossz példát, egy olyan életről, amiben bizonyos nézőpontból ugyan megvolt a méltóság, a tartás, de valójában elhibázott döntésekkel előidézett személyes tragédiákkal van tele.
Alice Munro: Valamit el akartam mondani
A tiszta udvarok rendes házainak falai között súlyos poklok, várakozással, hazugsággal, önáltatással teli életek rejtőznek. A Valamit el akartam mondani tizenhárom hosszú elbeszélése is egy-egy ilyen bemetszés, mely egyszer sem válik igazán tragikussá, csupán nyomasztóvá és nyugtalanítóvá, éppen ezért nagyon is ismerőssé.
Annie Ernaux: A hely / Egy asszony
Bár a két mű öt év eltéréssel íródott, mégis szerves egységet alkotnak és megvan bennük minden, amiért Ernaux kiemelkedő író: az autofikció, a szikár, szenvtelen, tűpontos mondatokból felépített világ, melyben egyszerre jelenik meg a személyes és a kollektív emlékezet, a történelem tükröződése egyéni sorsokban.
Karikó Katalin kiállítás a Szegedi Tudományegyetemen
Karikó Katalin példátlan önzetlenségről és nagylelkűségről tanúskodó felajánlása nyomán a Nobel-díj hivatalos másolata a Szegedi Tudományegyetemre került és megtekinthető az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. A díj Szegedre kerülése és annak egy újonnan induló állandó kiállítás keretében történő bemutatása az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye volt az egyetem életében.
Ernest Hemingway: Férfiak nők nélkül
Az itt szereplő tizennégy novella nem meglepő módon arról szól, amit a cím is sugall, a Hemingway által megrajzol végletekig maszkulin, férfias világban a férfiaknak magukban, nők nélkül kell boldogulniuk, és ha végül el is buknak, ebbe a bukásba belenemesednek.
Karikó Katalin: a tudós életének pályaíve
Oldalanként átérzi az olvasó, hogy igen ez az, amit az ember csak a gyerekkorból, szűkebb és tágabb otthonából hozhat. Onnan, ahol felépült a személyisége. Ez nem lehet manír, ezt nem lehet felvenni és tanulni sem. S biztosan érezni, hogy a kitartás, a makacs elkötelezettség és a siker legfőbb motorja is ez. Egyenes és őszinte nyíltság, s világunkban egyfajta üdítő transzparencia.
Abdulrazak Gurnah: Utóéletek
Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.
García Rodrigo: Búcsú Gabótól és Mercedestől : egy fiú memoárja Gabriel García Márquezről és Mercedes Barcháról
Rodrigo García rendező és forgatókönyvíró megejtően személyes és letisztult memoárban mesél szülei haláláról, elengedésről, gyászról és szeretetről. A Búcsú Gabótól és Mercedestől szembenézés a Nobel-díjas apa, Gabriel García Márquez örökségével, és egy ennyire intim időszakon keresztül bepillantást enged abba is, kik voltak ők családként.