Cimke: Nobel-díj

Olga Tokarczuk: Bizarr történetek

Bár azt gondolnánk, hogy az élet és a halál közti határ szigorú választóvonal, Olga Tokarczuk novellái világossá teszik, hogy élni is lehet úgy, mintha már halottak lennénk, és a holtak sem tűnnek el nyomtalanul. A Bizarr történetekben olvashatunk a jövő furcsa találmányairól, a múlt háborúiról, vallási fanatizmusról és megmagyarázhatatlan jelenségek soráról is, de bármilyen közegben is játszódjanak az elbeszélések, a középpontjukban mindig az a kérdés áll, hogy mi az ember és mi az értelme a létezésének.

Hargittai István: Eltemetett dicsőség avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót?

A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Peter Handke: A kapus félelme tizenegyesnél

Tulajdonképpen egy bűnügyi regényről van szó, azonban a pszichológiai és nyelvi vizsgálódás erőteljes jelenléte felülírja a klasszikus cselekményvezetés fontosságát, és sokkal inkább arra irányítja a figyelmet, hogyan működik az egykori focista agya, mintsem hogy mi történt valójában és annak milyen következményei lehetnek.

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Albert Camus regénye, A pestis például reneszánszát éli, de biztosan van olyan olvasó is, aki García Márquez Szerelem a kolera idején című nagyregényét veszi majd kézbe, remélve, hogy megérthet valamit az emberi életről a járványok alatt. A vaskos kötet azonban címe ellenére alig, mindössze néhány oldalon foglalkozik a kolerával, mégsem okoz csalódást, mert olyasmiről szól, ami nagyon is fontos most: a várakozásról, a türelemről és az élet halállal szembeni határtalanságáról.

Gábor Dénes: Találjuk fel a jövőt!

Egy zseniális magyar feltaláló, Gábor Dénes – igen, aki a hologramért kapott fizikai Nobel-díjat -, írt egy könyvet Találjuk fel a jövőt! címmel. Bár a kereskedelmi forgalomba nem került, de volt szerencsém olvasni, és azt kell mondjam igazán holisztikus, átfogó műről van szó. Remekül visszaadja a ’60-as évek hűvös zeitgeistjét. Egy aktuális idézettel zárnám ajánlómat:
„Azok számára, akik a mindennapi betevő falatért izzadnak, a tétlenség régóta vágyott édesség – egészen addig, amíg meg nem kapják.”

Albert Camus: A pestis

Az ilyenre mondják: megrendítő és monumentális. Mekkora agyterületet megmozgatott ez a történet. Egy járvány milyen filozófiai, érzelmi felfordulást, elgondolást indíthat be egy szuperlatívusz író képzeletében. Libabőröztető élmény, ami elkapja és fogva tartja az olvasót.