Cimke: menekültek

Kim Stanley Robinson: A jövő minisztériuma

2050 környékén a két és fél magyarországnyi méretű indiai államot, Uttar Pradesht kegyetlen hőhullám sújtja. A forróság éjszaka sem csillapodik, és amikor a víz-, illetve áramellátás is feladja a szolgálatot, az emberek pánikba esnek. Túlélésük reményében az állóvizek felé veszik az irányt, fosztogatni kezdenek, de a forróság győz.

Margaret Atwood: Testamentumok

Természetesen azt, amit a legkevesebben jósoltunk, de tán a legtöbben vártunk tőle: folytatás helyett kvázi-kiegészítést ír, úgy, hogy az érvényes lehet a sorozat mellett is (hisz simán belesimulhat June sorozatbéli útja, legalábbis eddig), de olvasható és érvényes a sorozat ismerete nélkül is. A szolgálólány (ki az eredeti regényben névtelen) meg is jelenik, meg nem is. Meséje (mely az eredeti regény zárásában megjelenített történelmi konferencia résztvevői előtt még kétes hitelességű) folytatódik is meg nem is. Szerzőnk fókuszt vált, új elbeszélőket választ és más kontextusba helyezi Gileád kétes tündöklését és bukását.

Edward Snowden: Rendszerhiba

Betekintést enged, a 21. század egyik legmegosztóbb és legnagyobb hatású vészjelzője, Edward Snowden gondolkodásmódjába, az amerikai megfigyelési rendszer visszaéléseibe és a hatalmi érdekek érvényesülésének mechanizmusaiba. Akit érdekel az információbiztonság és a magánszféra védelmét fontosnak tartja, annak szívesen ajánlom ezt a könyvet.

Park Yeon-mi: Élni akartam : egy észak-koreai lány útja a szabadság felé

Ez egy olyan történet, amiről mindenkinek hallania kell. Szerencsére boldog vége van (különben nem íródott meg volna a könyv), de a végéig vezető út gyötrelmes volt. Fontos emlékeztető számunkra, hogy mennyi lelki és anyagi erőforrás áll minden nap a rendelkezésünkre, amit nem jól használunk. Egy olyan észak-koreai disszidens története, aki volt elég bátor, hogy elmondja fájdalmas történetét.

Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek

A történelemnek, és benne a második világháborúnak, annyi története van: sok ismert és még több kevésbé ismert. Azt szeretem Ruta Sepetys könyveiben, hogy azokról a történetekről ír, amik kevésbé ismertek, de nem kevésbé fontosak. Nálam olyan a jó történelmi regény, mint az ő regényei: alapos kutatómunkával megírt, valóságban is megtörtént eseményeken alapuló, hiteles szereplőkkel elmesélt történet, akik több, az eseményeket átélt ember történetéből lettek összegyúrva.