SZTE Klebelsberg Könyvtár
Az Athenaeum Képzelet és tudomány sorozata ezúttal a jog morálisan nem mindig emészthető területére látogat, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, minthogy milyen háborús bűnöket követtek el a klónháborúban vagy hogy mikor nevezhetünk egy államrendszert diktatúrának.
A halálbüntetés minden büntetési eszköz közül a legkegyetlenebb, amelyen számos jogtudós évszázados vitáinak köszönhetően már csak néhány államban alkalmazzák a világban, sokszínűsége pedig a ma olvasóját is megdöbbenti. A kötet nemcsak a büntetőjog, hanem a történelem iránt érdeklődőknek is bátran ajánlott, illetve azoknak is, akik csak ismerkedni szeretnének a történelem sötét oldalával.
Vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében? Sándor Judit könyvében a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végezett beavatkozások jogi hátteréről olvashatunk. Napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, miközben az emberi test határainak, molekuláinak, és a benne hordozott információnak kereskedelmi hasznosíthatóságának fényében a jogi gondolkodás és a jogpolitika újraértelmezését is bemutatja.
Egyre inkább kialakul az irodalomtudományban a közmegegyezés, a szerző talán legjobb műve. Nálunk kevésbé ismert, pedig Ottlik ragyogó fordításában jelent meg.