Kategória: Tudományos ismeretterjesztő

Neumann János válogatott írásai

Neumann János ritkán tapasztalható tudományos közmegegyezés szerint a XX. század egyik meghatározó, a legjelentősebbek közé tartozó tudósa volt, aki sok területen hozott létre maradandó alkotásokat. A kötet a Principia Philosophiae Naturalis (A természetfilozófia alapelvei) könyvsorozatba illeszkedve Neumann János fizikai, matematikai és technikai problémákkal foglalkozó tanulmányait tartalmazza, továbbá teljes terjedelmében magába foglalja „A számológép és az agy” című művét is.

Newton válogatott írásai

A szerkesztők ­– Ropolyi László és Szegedi Péter – előszava bemutatja a sorozatot, a természetfilozófia tudományát, valamit Newton életét és az életmű tudománytörténeti jelentőségét. A kötet tartalmazza ezenkívül Newton Principia című könyvének természetfilozófiai jelentőségű előszavát Newton magyarázataival együtt, részleteket A világ rendszeréről című műből, Newton leveleit Bentley-hez, melyekben alapelveit fejti ki, és a szerkesztők jegyzeteit, melyek nagymértékben segítik e több mint 300 éves szövegek megértését, értelmezését.

Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai

Af­ri­ká­ban töl­tött első évé­ről írott őszin­te, mu­lat­sá­gos és ki­hagy­ha­tat­lan, le­fegy­ver­ző­en tisz­te­let­len be­szá­mo­ló­já­val Nigel Bar­ley be­pil­lan­tást enged egy szo­ci­ál­ant­ro­po­ló­gus min­den­nap­ja­i­ba, aki egy sár­kuny­hó­ban ütött ta­nyát, hogy ta­nul­má­nyoz­za a ka­me­ru­ni do­a­jók szo­ká­sa­it, hi­e­de­lem­rend­sze­rét, éle­tét.

Mark Ne­l­is­sen: Darwin a szupermarketben

Mark Ne­l­is­sen bio­ló­gus­ként te­kint a vi­lág­ra, és bár­mer­re néz, min­den az evo­lú­ci­ót jut­tat­ja az eszé­be, majd a la­i­kus ol­va­só szá­má­ra meg­le­pő kö­vet­kez­te­té­sek­re jut. Rend­kí­vü­li hu­mor­ral, ugyan­ak­kor tu­do­má­nyos ala­pos­ság­gal írja meg azo­kat a min­den­na­pi tör­té­ne­te­ket, me­lyek­ben az evo­lú­ció el­mé­le­te ott le­sel­ke­dik kö­rü­löt­tünk min­den sar­kon.

Nigel Barley: Az antropológia nem extrém sport

Nigel Barley, akinek nyugat-afrikai élményeit a nagy sikerű Egy zöldfülű antropológus kalandjaiban megismerhettük, 1985-ben az indonéz Szulavézi szigetére látogatott, hogy a modern civilizációtól még érintetlen népeket keressen fel. A toradzsa kultúrában bőven talált izgalmas vonásokat: fejvadászatot vagy éppen transzvesztita papokat, miközben számos barátra lelt.

Csermely Péter: Bloghálózatos életfilozófiám

A Cser­mely­Blog írá­sai 2009 végén je­len­tek meg elő­ször. A be­jegy­zé­sek szé­les­kö­rű fi­gyel­met kel­tet­tek; a blog le­töl­té­se­i­nek a száma két év alatt meg­kö­ze­lí­tet­te az egy­mil­li­ót. Az Ol­va­só azon­ban most nem­csak két év vá­lo­ga­tott blog­be­jegy­zé­se­it tart­hat­ja a ke­zé­ben, hanem ennél jóval töb­bet, új­sze­rűb­bet is. A tö­mö­rí­tet­tés ak­tu­a­li­zált írá­sok­ban ez­út­tal ugyan­is meg­ha­tá­ro­zott, egy­más­ra épülő sor­rend sze­rint mé­lyed­het el az ér­dek­lő­dő.

James Le Fanu: Az orvostudomány önkritikája

Az or­vos­tu­do­mány önnön di­ag­nosz­ti­ká­ját ál­lít­ja fel James Le Fanu. Vizs­gá­ló­dá­sát a pe­ni­cil­lin fel­fe­de­zé­sé­vel kezdi, s jut el innen nap­ja­in­kig. Ami a ’80-as éve­kig tör­tént, az si­ker­tör­té­net: a be­teg­sé­gek ke­ze­lé­sé­vel meg­nőtt az át­lag­élet­kor, a cse­cse­mő­ha­lál nem min­den­na­pos él­mény többé, és még az öre­ge­dés kel­le­met­len­sé­gei is el­vi­sel­he­tőb­bek­ké vál­tak. E si­ke­rek el­le­né­re az or­vos­tu­do­mány tün­dök­lő fe­je­ze­te, úgy tűnik, le­zá­rult. Be­kö­szön­tött a me­di­ci­ná­hoz és in­téz­mé­nye­i­hez fű­ző­dő fo­ko­zó­dó am­bi­va­len­cia kor­sza­ka. A fej­lő­dés belső el­lent­mon­dá­sok so­ka­sá­gát hívta élet­re: az or­vos­kép­zés­ben, a gyógy­szer­ku­ta­tá­sok­ban, a pro­to­kol­lo­kon ke­resz­tü­li ügy­me­ne­tek­ben, a drága esz­köz­igény­ben, és mind a tár­sa­da­lom, mind az or­vos­tár­sa­dal­mon be­lü­li szem­lé­let­ben.

Charles G. Gross: Agy, látás, emlékezet : mesék az idegtudomány köréből

Charles Gross, a princetoni egyetem híres agykutatója öt esszéből álló könyvében gazdag illusztrációs anyag segítségével mutatja be az idegtudomány fejlődését az első egyiptomi forrásoktól a modern agykutatás káprázatos felfedezéseiig, melyekben maga is aktívan részt vett. A kötet így nemcsak első kézből származó dokumentum, de gondolatébresztő ismeretforrás is a régi korok tudásáról.