SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A magyar filmkritika-kutatás elhanyagolt terület, melyben Kránicz jókora űrt tölt be munkásságával. A könyvben nem marad el a további kutatási célok vázlata sem, így inspirálva másokat is a fel nem térképezett terület feltárására.
Al Pacino Sonny Boy című memoárja nem egy szenzációhajhász bulvárkönyv. Hanem egy filmrajongó életének története filmrajongók számára.
Képes-e egy festmény élményt nyújtani a múzeum zárt világában? Vagy elsüllyed a rengeteg műalkotás tengerében? Van-e lehetőség a bensőséges élvezetre, az intim párbeszédre, miközben tucatnyi más festmény hallgatja? Múzeumi sétái során Földényi F. László erre tesz kísérletet.
A hasonló aránytalanságok sora még hosszan folytatható – és folytatódik is ebben a könyvben, amely a női alkotóknak a műkereskedelemben elfoglalt helyzetét járja körül, és a feltűnő különbségek okait keresve tekinti át a múzeumok gyűjteményezési és kiállításpolitikáját, a nemzetközi vásárok felhozatalát, végül több száz külföldi és magyar női alkotás aukciós szereplését a reneszánsztól napjainkig.
A könyv igazi könnyed olvasmány: mindössze huszonöt rajzolt oldalon vállalkozik arra, hogy összefoglalja a műfajról tudható legfontosabb gondolatokat, és hogy bevezessen a képregénytudomány alapfogalmaiba.
Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján.
Viszont a 21 írás nagyon is változatos, s ez nemcsak abból fakad, hogy maga a metal is számtalan alirányzattal bír, és hogy szemlátomást mindenki másként éli meg (hiába evidens, mégis elképesztő ezt ilyen átütő erővel megtapasztalni) – a szerzők maguk is a legkülönfélébbek.
Az amerikai film rövid története magas színvonalú ismeretterjesztés, számos új szempontrendszert a szakmai diskurzusba behúzó esszégyűjtemény és komoly irodalmi értékekkel bíró szórakoztatás.
Azok, akik a munkáit igazán szeretik, biztos élvezettel olvassák el ezt is, de aki csak felületesen ismeri, ne ezzel a könyvvel kezdje, mert minden eddigi alkotása közül – a Straight Storyt is beleértve – ez a legkevésbé lynches dolog.
Dr. Kárpáti György nyolc fejezetet szentel benne nyolc filmműfajnak, amelyeknek áttekinti a történetét és a helyét a társadalom szemében. Esettanulmányok és bensőséges vizsgálatok helyett átfogóbb olvasmányok várnak, amelyek végigveszik a vígjáték, a sci-fi, a fantasy, az akciófilm, a kalandfilm, a katasztrófafilm, a háborús film és a képregényfilm történetét a filmipar hajnalától (már ahol) napjainkig.