T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél
Klune története nem csak egy fantasztikus elemeket tartalmazó mese. Bemutatja, hogy az előítéleteken túllépve igazán varázslatos dolgokban lehet részünk.
Klune története nem csak egy fantasztikus elemeket tartalmazó mese. Bemutatja, hogy az előítéleteken túllépve igazán varázslatos dolgokban lehet részünk.
Ritkán járok utána a szerzőknek – félek csalódástól – de itt megkerestem Kathrine Arden honlapját, mivel szórakoztatott a gondolat, hogy milyen egzotikusnak érzik az amerikai szerzők az orosz folklórt. A csajnak van némi kötődése keleti szomszédainkhoz, élt Moszkvában össz-vissz szűk 2 évet. Az a tény minden esetre vicces, hogy egy fagyos, havas orosz történetet írt meg Hawaiin.
Angelica egy fegyver nélkül harcot vív, ami legalább annyira hősies, mint Periklészé, még ha a lánynak nem izommunkával, hanem lelki ellenállásával kell is legyőznie az ellenfelét. De vajon hogyan lehet felvenni a harcot egy alá-fölérendeltségen alapuló kapcsolat ellen? Érdemes-e küzdeni egy olyan helyzetben, ahol senki sincs velünk, ámde többen is vannak ellenünk? Mennyire képes valaki kegyetlen és zsarnoki lenni a szeretet álarca mögé bújva? És persze vajon meg lehet-e neki bocsátani?
Ivant, a nyugati síkvidéki gorillát a ’60-as években fogták be Kongóban. Kiskedvencként tartották egy amerikai háztartásban, amíg ki nem nőtte a helyet, akkor egy tacomai bevásárlóközpont látványosságává vált. 27 évig élt a plázában, mire az állatjóléti szervezeteknek sikerült kiharcolniuk, hogy átkerüljön előbb a seattle-i, majd az atlantai állatkertbe. Ivan történetét bájos gyermekkönyv formájában Katherine Applegate írta meg, amelyből a Walt Disney forgatott élőszereplős filmet. Megindító, egyszerre érzelmes és felemelő történet egy határait feszegető gorilláról, aki pusztán szabadságra vágyik.
Azoknak ajánlanám ezt a könyvet, akik szeretnek elrugaszkodott témákban olvasni sok szálon futó történeteket. Számomra nagyon érdekes olvasmány volt. Kicsit abszurd és zavaros világot teremtett az író, de éppen ebben rejlik a könyv varázsa.
Erős vegyes mesefeldolgozás.
3 fő nézőpontból – 3 női szereplő szemszögéből bontakozik ki a történet. 3 teljesen külön karaktert mutat be Novik: egy zsidó pénzkölcsönző lányát Mirjemet, egy mély szegénységben élő, erőszakos apa lányát Vandát és egy csúnyácska, mellőzött hercegnőt Irinát.
Varázslatos téli mese. Varázslatosan mutatja be az alaszkai tájat, annak rideg valóságával, hidegével, magányosságával, mégis különleges szépségével. Varázslatosan ismertet meg minket egy középkorú pár szerelmével, ami kiállja az idő próbáját, akik egymás mellett állnak jóban, rosszban. Varázslatosan mutat be egy kislányt egy régi orosz mese alapján. Varázslatosan egyensúlyoz a valóság és a mese között, úgy hogy magad sem tudod eldönteni, hogy mi is a valóság.
A mágikus realizmus olyan művészeti irányzat, amelyben varázslatos, mágikus elemek tűnnek fel az amúgy realista megjelenítésben. Karácsony közeledtével, ha egy kis varázslatra vágytok, válasszatok listánkról.
Ez egy remek regény, mert
– megalapozottan része egy regényciklusnak, nem csak azért, hogy többet hozzon a konyhára, vagyis
– a cselekményszerkezet mutat tervszerűséget (van neki olyan)
– elég egyedi a világa
– határozottan jobb, mint az első könyv, itt már nem csak az udvari intrikák kapnak szerepet, kezdjük látni a nagyobb képet is
– a mellékszereplői jól sikerültek…
Valójában megvenném minden szülőnek, hogy olvassa fel a gyerekének.