Kategória: Kaland, ifjúsági

Mark Haddon: A delfin

Angelica egy fegyver nélkül harcot vív, ami legalább annyira hősies, mint Periklészé, még ha a lánynak nem izommunkával, hanem lelki ellenállásával kell is legyőznie az ellenfelét. De vajon hogyan lehet felvenni a harcot egy alá-fölérendeltségen alapuló kapcsolat ellen? Érdemes-e küzdeni egy olyan helyzetben, ahol senki sincs velünk, ámde többen is vannak ellenünk? Mennyire képes valaki kegyetlen és zsarnoki lenni a szeretet álarca mögé bújva? És persze vajon meg lehet-e neki bocsátani?

Katherine Applegate: Ivan, az egyetlen

Ivant, a nyugati síkvidéki gorillát a ’60-as években fogták be Kongóban. Kiskedvencként tartották egy amerikai háztartásban, amíg ki nem nőtte a helyet, akkor egy tacomai bevásárlóközpont látványosságává vált. 27 évig élt a plázában, mire az állatjóléti szervezeteknek sikerült kiharcolniuk, hogy átkerüljön előbb a seattle-i, majd az atlantai állatkertbe. Ivan történetét bájos gyermekkönyv formájában Katherine Applegate írta meg, amelyből a Walt Disney forgatott élőszereplős filmet. Megindító, egyszerre érzelmes és felemelő történet egy határait feszegető gorilláról, aki pusztán szabadságra vágyik.

Naomi Novik : Ezüstfonás

Erős vegyes mesefeldolgozás.
3 fő nézőpontból – 3 női szereplő szemszögéből bontakozik ki a történet. 3 teljesen külön karaktert mutat be Novik: egy zsidó pénzkölcsönző lányát Mirjemet, egy mély szegénységben élő, erőszakos apa lányát Vandát és egy csúnyácska, mellőzött hercegnőt Irinát.

Eowyn Ivey: A hóleány

Varázslatos téli mese. Varázslatosan mutatja be az alaszkai tájat, annak rideg valóságával, hidegével, magányosságával, mégis különleges szépségével. Varázslatosan ismertet meg minket egy középkorú pár szerelmével, ami kiállja az idő próbáját, akik egymás mellett állnak jóban, rosszban. Varázslatosan mutat be egy kislányt egy régi orosz mese alapján. Varázslatosan egyensúlyoz a valóság és a mese között, úgy hogy magad sem tudod eldönteni, hogy mi is a valóság.

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a holdvilágban (A tükörjáró 2.)

Ez egy remek regény, mert
– megalapozottan része egy regényciklusnak, nem csak azért, hogy többet hozzon a konyhára, vagyis
– a cselekményszerkezet mutat tervszerűséget (van neki olyan)
– elég egyedi a világa
– határozottan jobb, mint az első könyv, itt már nem csak az udvari intrikák kapnak szerepet, kezdjük látni a nagyobb képet is
– a mellékszereplői jól sikerültek…