SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Bevallom őszintén, mostanáig nem is tudtam, hogy Csukás István a nagyszerű meséin kívül verseket is írt. De még milyeneket! Csodálatos, megható, elgondolkodtató költeményeket. Szívet, szemet gyönyörködtető költői képei hol mosolyra fakasztottak, hol könnyeket csaltak a szemembe. A kötet ajánlójában olvastam, hogy valaki nászajándékba Csukás István szerelmes verseinek gyűjteményét kapta, és azóta az egyik lehető legjobb nászajándéknak tartom.
A karantén alatt láttam egy online beszélgetést erről a könyvről. Juhász Anna irodalmár beszélgetett a szerzővel, Durica Katarinával és Borbély Alexandra színésznővel, aki részleteket is olvasott fel a könyvből. Igazából Alexandra felolvasása után döntöttem el, hogy nekem mindenképpen el kell olvasnom ezt a könyvet. Maga a cselekmény is nagyon érdekelt, három nő története a dunaszerdahelyi maffia rémuralma alatt. Három korosztály, három sors, három trauma. Egyszerű hétköznapi emberek, tőlünk nem is olyan messze, a nem is olyan távoli múltban, akik megdöbbentő dolgokon mentek keresztül.
Ez egy olyan történet, amiről mindenkinek hallania kell. Szerencsére boldog vége van (különben nem íródott meg volna a könyv), de a végéig vezető út gyötrelmes volt. Fontos emlékeztető számunkra, hogy mennyi lelki és anyagi erőforrás áll minden nap a rendelkezésünkre, amit nem jól használunk. Egy olyan észak-koreai disszidens története, aki volt elég bátor, hogy elmondja fájdalmas történetét.
Érdekes vállalkozás könyvet írni Vu császárnéról, aki az egyetlen hivatalosan is elismert női császára volt Kínának, és a legendák szerint kegyetlen és törtető asszony volt. Weina Dai Randel viszont azt az utat szerette volna bemutatni, amit Mej megtett, amíg végre elérte, hogy a császár főfelesége lehessen.
A „hallgatódzó” olvasó az, aki belső hallásával vizualizálja a betűkből képződő muzsikát, a szólamok harmóniáját, visszhangozva Fodor Ákos költészetét.
Bár azt gondolnánk, hogy az élet és a halál közti határ szigorú választóvonal, Olga Tokarczuk novellái világossá teszik, hogy élni is lehet úgy, mintha már halottak lennénk, és a holtak sem tűnnek el nyomtalanul. A Bizarr történetekben olvashatunk a jövő furcsa találmányairól, a múlt háborúiról, vallási fanatizmusról és megmagyarázhatatlan jelenségek soráról is, de bármilyen közegben is játszódjanak az elbeszélések, a középpontjukban mindig az a kérdés áll, hogy mi az ember és mi az értelme a létezésének.
This moving anthology is a testament to both the centuries-old tradition of Persian poetry and the enduring will of the Iranian people to resist injustice. The poems selected for this collection represent the young, the old, and the ancient. They are written by poets who call or have called Iran home, many of whom have become part of a diverse and thriving diaspora.
Egész történelmi tudatunkat összefröcskölő őslevesként kerülnek bemutatásra a 2006-os őszi események.
Géczi János legújabb regényének szereplői extravagáns karakterek. Néhány markáns tulajdonságot, külső vagy belső karakterjegyet leszámítva az egyes személyiségek érezhetően írás közben formálódtak. A kezdetkor bizonytalan körvonalak fejezetről fejezetre élesebbé válnak, de a kontúrok később sem illeszkednek a formákhoz.
A mai Ibsennek is nevezett szerző 2015-ben kezdte írni a főművének szánt, többkötetes, közel ezerháromszáz oldalas Szeptológiát, melynek első kötete, A másik név.