SZTE Klebelsberg Könyvtár
Szabó Magda Kossuth-díjas író, műfordító, költő, a magyar irodalom kiemelkedő képviselője, az egyik legtöbbet fordított magyar szerző. Regényein generációk nőttek fel, mindannyian tudunk mondani legalább egy művét, amit olvastunk, szerettünk. Itt vannak a mi kedvenceink.
Ti hány írót ismertek a szomszédos országokból? Olvastatok valamit tőlük? Ajánlunk 5+1 könyvet, amit érdemes elolvasni!
Az arab világ idegen az európai emberek számára, ezért néha rácsodálkozunk. Érdemes ilyen könyveket olvasni, hogy tágítsuk a látókörünket.
Le a kalappal az őszinteségéért. A kendőzetlensége időnként megrázó.
A „Nem fénylik, mint a Nap” egy Will nevű, lázadozó tizenévesről szól, aki elindul Londonba egy jobb élet és szerelem reményében, és aki később megírja a Rómeó és Júliát, a Hamletet és még számtalan legendás művet és sort, miközben az irodalmi zsenik meglepően hétköznapi életét éli. Shakespeare születésének négyszázadik évfordulója előtt tisztelgett Burgess ezzel a kor- és karakter rajzzal, ami olyan élesre sikerült, hogy a lapokról párolog a XVI. századi London bűzének és a tintának a keveréke. Ez egy letehetetlen regény, egy főhajtás és egy ritka esete annak, amikor az életrajz írója ugyanolyan érdekes, mint akiről ír. Ajánlom mindenkinek, aki akár egyszer is hallotta már Shakespeare nevét.
Bennem retro életérzést keltett ez a könyv: foci, kocsmák, bírók (meg a videobíró anyukája). Egy letűnőben lévő világ korrajza. Burger Barna képei remekül illusztrálják mindezt.
Polcz Alaine önéletrajzi ihletésű könyve nagyon megrázó olvasmány, mert leírja benne a második világháború összes szörnyűségét. Nagy tisztelet azért, hogy túlélte, és hogy le tudta írni. Nagy szükség van az ilyen könyvekre, hogy ne felejtsük el, milyen ára van a háborúnak.
Báró Wenckheim hazatér, mondja a 2016-os regény címe, és ahogy a szövegben az olvasó előrehalad, mintha valóban arról volna szó, hogy a Dél-Amerikába származott magyar arisztokrata hazatér szülőföldjére, egy meg nem nevezett, de könnyen azonosítható Békés megyei városba.
A dokumentumregény olyan regény, ami félig valóság, félig fikció. Érdemes ilyet olvasni, mert a száraz tényeket emészthetővé teszi, és beleszövi a történetbe a valóságot, így az ismereteinket is bővíthetjük egy-egy személy életéről vagy múltbeli eseményekről.
A Molly Bloom élettörténetéhez hasonló sztorikra szokták az újságírók azt mondani, hogy „a téma az utcán hever”.