SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A szerző most kronologikus rendben, korszakok köré épített könyvének öt fejezetében követi nyomon az amerikai film hazai jelenlétének útját az 1941-től való eltűnésétől kisebb-nagyobb kitérőket követően fokozatos, mind követelőbb Kádár-korszakbéli térhódításáig, egészen az 1989-es rendszerváltásig.
Transzgenerációs traumák, anya-gyermek kapcsolat, párkapcsolati nehézségek mind-mind helyet kapnak Rubin Eszter gyönyörű prózájában, ami nem lesz egyszerű menet, még annak sem, aki tudja, mire számítson. Aki viszont mindezek ellenére is veszi a bátorságot, és végigolvassa azt az érzelmi hullámvasutat, amin Pető Hanga keresztülmegy, annak egy felejthetetlen, kívül-belül értékes könyv lesz a jutalma, ami katartikus élményt tud nyújtani és szépirodalmi szempontból is komoly értéket képvisel.
Nemcsak az édesapa, Davidovics László haldoklik az elbeszélt történet aktuális idejében, 1987-ben, hanem a szocialista rendszer is Magyarországon, s ebben az ellentmondásos és kimerült, szürkévé foszlott világban marad egyedül a még alig felnőtt, de érzelmi neveltetése terén is meglehetősen nagy hátrányokkal induló Gyurkó. Az ő személyes sorsában szublimálódik a társadalmi szintér nagy katasztrófáinak következményei és traumái.
Hány gyémántot örököltek a maharadzsa fiai? Miről nevezetes az 1729-es szám? Sikerülhetett-e Edvard Griegnek nullák nélkül szoroznia? Hogyan tudott a geométer azonos körzőnyílással különböző méretű köröket rajzolni? Annak, aki kíváncsi a válaszokra, a megoldásokhoz vezető út során az eredmények váratlansága, a megfejtések eredetisége és a módszerek eleganciája miatt újból és újból bebizonyosodik, hogy a matematika az egyik legszebb dolog a világon.
A kötet az elmúlt évezredek jelentős pandémiáinak történetéből nyújt ízelítőt az érdeklődő magyar közönség számára tudományos eredményekre alapozva, ugyanakkor közérthető stílusban, gazdag illusztrációs anyaggal.
A kötetet azoknak ajánljuk, akik érdeklődnek a bölcsészettudományi kutatások új irányai és régi problémái iránt. Azoknak, akik szerint a humán tudományok távol állnak a számítógépes, matematikai megközelítésektől és azoknak, akik szerint mindig is közel álltak hozzá.
Fejébe szállt a dicsőség?
A legjobb alkalom, hogy elolvassa ezt a könyvet, mely elvezeti a pökhendiség gyökereihez.
A végére nem csupán okosabb lesz, de vidámabb is.
No meg persze végre megismerkedik az önkritika és az önirónia áldásos hatásaival.
A könyv ezekből a topleütésekből válogat, bemutatva a művek szerzőit, az alkotások történetét, illetve megpróbál szakmabeli elemzések segítségével magyarázatot találni a sokszor irracionálisnak tűnő árakra.
Így a könyv nemcsak a szarvas agancsáról vagy a paradicsommadár farktolláról szól, hanem a sportról, a piacról, a technológiáról, de még a kultúráról is. A YouTube, a Manchester United ugyanúgy felbukkan, mint az eget megcélzó mamutfenyők. A verseny szelleme életünk minden pillanatában jelen van, és mint szellem, időnként ijesztő dolgokat tud produkálni: ha valaki túl gyorsan talál futni, előrefelé pottyanhat le a futópadról.
Braun Tibor vegyészprofesszor, a tudományos ismeretek terjesztésének elkötelezett híve, humorral fűszerezve mutatja be a kémikusok munkáját, olyan kérdéseket megválaszolva, mint hogy elődeink miért is puhították a nyereg alatt a húst, mit evett Ötzi utoljára, de még arra is fény derül, hogy a tudásszomját csillapítani vágyó olvasó milyen kémiai összetevőjű illatokat élvezhet könyvlapozgatás közben.