Kategória: E-books

Magay Tamás: Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes

A kötet azoknak az olvasóknak szól, akiket érdekel a szótárak világa. Tehát egy kicsit mindenkinek, hisz mindannyian használ(t)unk szótárakat, találkozunk velük az iskolai oktatásban, a munkában, utazás közben, mindennapi élethelyzeteinkben. Ez a mű a szótárkészítés titkaiba avat be.

Dienes Zoltán: Mitől tudomány a pszichológia?

Alapvető fontosságú könyvében Dienes Zoltán a tudományfilozófia és a statisztika kulcsproblémáit mutatja be, melyek közvetlenül és húsba vágóan érintik a pszichológiai kutatás gyakorlatát. A könyv a kutatás és pszichológiaoktatás szempontjából megkerülhetetlen, a hallgatók számára mindeddig nem vagy nehezen hozzáférhető elméleti viták és nagy hatású gondolkodók köré épül. Dienes világos és gördülékeny stílusban ismerteti Popper, Kuhn és Lakatos, Neyman és Pearson, Bayes, Fisher és Royall elképzeléseit.

B. A. Korgyemszkij: A nyúl nem tanult matematikát

A kötetben lévő szórakoztató fejtörők célja a matematika megszerettetése. A feladványok nem közvetlenül akarják tanítani az olvasót, inkább lehetőséget adnak a matematika ösvényein való bolyongásra, és segítenek feljebb jutni a megismerés lépcsőfokain: a tapasztalattól, a szemlélődéstől, az észlelések összegyűjtésétől indulva a megfigyelt anyag elméleti alapjainak megértéséig, és végül a következtetésekig. A sokszor humorral felvázolt helyzetek, a váratlan kérdések nem hagyják lankadni a figyelmet, és nincs az a kíváncsi elme, amely ne akarná megismerni az izgalmas címek alatt található feladatok megoldásait.

Marcel Danesi: A csók története

Marcel Danesi, a Torontói Egyetem világhírű professzora szerint a középkori irodalomban megjelenő és a korlátokat nem ismerő szerelem jelképévé váló érzelmes csók a populáris kultúra megszületését jelzi. Bár a csók iránti vágy nincs benne a génjeinkben, az idők során alapvetően kavarta fel a szerelem hagyományát, és a párválasztást egyéni döntéssé tette. Mára pedig már nem kétséges, hogy „a csók édesebb a bornál”, és nélküle a világ értelmetlen.

Carel van Schaik – Kai Michel: Az ember három természete

A Biblia minden idők legsikeresebb könyve. Akár tisztelve, akár elutasítva Isten szavait, még senki sem próbálkozott meg a Szentírást akként olvasni, ami valójában: az emberiség krónikájaként, melyben az ősök bátran néznek szembe a földi élet megpróbáltatásaival és kihívásaival.

Pléh Csaba: A lélek és a nyelv

Hogyan lesznek a hangokból szavak? Tényleg megértünk három szót másodpercenként? De akkor miért értjük félre egymást? Mert a pillanatnyi lelkiállapotunk alapján beszélünk? Mit hallunk a mondatok mögött? Mi a társalgás logikája? Hogyan bővítjük új szavakkal agyunk szótárát? Miért tanul meg egy kisgyerek olyan hamar beszélni? És egyáltalán: hogyan működik az agyunkban mindaz, amit beszédnek nevezünk?

Ole Thorstensen: Hogyan csináljuk jól?

A történetben egy tetőtér átalakításának tulajdonképpen egyszerű, mégis lenyűgöző folyamatát ismerhetjük meg, a telefonos árajánlatkéréstől egészen a beköltözésig. A napló azonban nem kizárólag technikai-műszaki jellegű, sokkal inkább a mesterség szépségének dokumentuma, az alkotás feletti öröm és büszkeség lenyomata.

Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény?

Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és az önmagán átszűrt filozófiai reflexiók útján valósult meg.

Blaskó Ágnes – Hamp Gábor: Írás 1.0

Amikor egyetemi kurzusokon szemináriumi dolgozatot, házi dolgozatot várnak el tőlünk, gyakran ezt olyan magától értetődően teszik, hogy lassanként már el is hisszük: eleve tudnunk kellene, hogyan is kell azt írni. Ez a könyv voltaképpen csak egy dologra akarja rávenni olvasóját: lássa be, hogy az írás esetében ez annyira mégsem magától értetődő, hogy ne lehetne/kellene megtanulni írni.

David Machado: Boldogságmutató

A portugál David Machado alkotása, a Boldogságmutató az utóbbi idők egyik legszerethetőbb és legélvezetesebb regénye, ám egyben egy olyan is, amely a maga realista hangvételével képes felidézni a világgazdaság és vele párhuzamosan az átlagemberek egzisztenciájának az összeomlását is, valamint az erre adott sokszor meghökkentő emberi reakciókat. Egy tipikusan olyan alkotás, amitől könnyű megszeretni a kortárs irodalmat.