SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Nagy Gerzson előző regényeihez hasonlóan új kötetében is egy fontos életeseményt, -állomást dolgoz fel. A Meddig él egy anya a betegségről, a közelítő halálról, a hozzátartozó kíséréséről, ápolásáról mond el személyes dolgokat. Egyebek közt azt is, meddig tart a kötelesség, hol vannak a kiutak, esetleg kibúvók. Vannak-e egyáltalán?
A nemrégiben kilencvenedik születésnapját ünneplő költő legújabb kötete összességében hermetikusan illeszkedik az életműbe, akárcsak préselt virágok egy könyv lapjai közé, az olvasó pedig örömmel indulhat a benne rejlő titkok felfedezésére.
A könyv feltárja a pletyka kulturális és evolúciós gyökereit, összehasonlítja az egyes tudományterületek elméleteit, emellett válogatást kínál az irodalom pletykakincséből, és gyakorlati tippekkel is segíti az olvasót, hogyan kerülheti el a kompromittáló, kellemetlen, visszás kommunikációs helyzeteket. Vajon felesleges időtöltés-e a pletyka, vagy nagyon is komoly lehetőségeket tartogat számunkra?
A magyar digitális kultúra és online média több mint negyedszázados múltra tekint vissza, ez a múlt azonban javarészt még feldolgozatlan. A könyv a magyar nyelvű internet, elsősorban az internetes média közelmúltjával és előzményeivel foglalkozó friss kutatásokat mutat be, és ezáltal betekintést ad e nagyon gazdag, szerteágazó múlt néhány fontos és sokszor szórakoztató történetébe.
A járvány tükröt tart elénk, pánikreakciónk azt jelzi, hogy a valóság helyreállása sokkhatásként ér minket. Han a betegségével küzdő Kafka, Proust, Schubert és Nietzsche példáján át mutatja meg, hogy a tragikum szépsége miképpen éleszthetné fel eltompult szellemünket, és segítheti világra az egészen újat – az egyénre kiterjesztett biopolitikai felügyelet ellenében.
A Végtelen paraziták egy ismeretlen világot tár fel előttünk: a bélférgek, a vírusok és a baktériumok perspektívájából tekint az életünkre.
Az előző kötet elkészülte óta eltelt néhány évben is olyan mérföldköveket hagytunk magunk mögött, mint a föld körülrepülése csupán napenergia felhasználásával, vagy a fizető utasok kilépése a világűrbe, sőt a közelmúltban a technikailag tökéletesen használható (bár szinte megfizethetetlenül drága) repülő autók is megjelentek a piacon.
Könyve nem egyszerűen egy zseniális matematikus önéletrajza, hanem egy közép-európai kultúrában mély gyökerekkel rendelkező lengyel zsidó tudós biztos ízléssel és finom humorral megírt vallomása is. Élettörténete jól példázza mindazoknak a háború előtti Európából emigrációba kényszerített értelmiségieknek a viszontagságait, akik reményt és alternatívát kerestek az Újvilágban.
Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak. Az úgynevezett Sötét Triád személyiségkoncepció e „mindennapos” szabálysértő viselkedésformákhoz kötődő vonásokra, az átlagemberekben is jelen lévő „sötét oldalra” hívja fel a figyelmet.
Óxisz mesebeli szigete matematikai feladványairól híres, amelyekkel a sziget lakói szórakoztatják az odatévedő vendégeket. A könyvben 13+1 fejezeten keresztül kalandozunk feladatról feladatra. A három jó barát – Albrecht, Tarkal és Zsordi – expedíciója a matematika sok területét érinti: van, amikor nyolcszöget kell felezni, máskor egy vasúti szerelvény optimális összeállításáról van szó, vagy éppen egy kétszemélyes játékban kell megtalálni a győzelemhez vezető stratégiát.