SZTE Klebelsberg Könyvtár
Jelen kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.
Jelen kötet a hirtelen mindannyiunk számára forróvá vált globális fenntarthatóság témakörét járja körül unortodox módon, kizárólag a természet- és mérnöki tudományok eszköztárával. A képzeletbeli kamera a bolygón kívülről közelít a Föld felé, és a szerző áthághatatlan természeti törvények talaján számol le a fenntartható fejlődésről táplált, a politikai és a gazdasági elit rövid távú érdekeit kiszolgáló fényesen csillogó illúziókkal.
Stellan Ottosson páratlan életrajzából a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, egy elbűvölő és humoros tudóst, aki meg volt győződve arról, hogy az általa evolúciónak nevezett elmélet tézisei kiállják az idő próbáját. Amíg hívei küzdöttek a barikádokon, ő maga békés családi életet élt downe-i otthonában, de több száz személlyel levelezett – a szerző a fennmaradt gazdag levélanyagban igyekezett megtalálni a korszakalkotó művek mögött álló embert.
Hogyan szabályozza táplálkozásunk a génkifejeződést és a betegséghajlamot? Mik az őssejtek, és mire használhatjuk őket a gyógyításban? Hogy változtatja meg a bennünk élő mikrovilág a betegséghajlamunkat?
A mű áttekinti, hogyan alakult az ókorral való tudományos igényű foglalkozás, az ókortudomány, a kezdetektől napjainkig az egyes korok vezéreszméivel kölcsönhatásban, hogyan fejlődtek ki és alakultak azután éppen e kölcsönhatás eredményeképpen az ókortudomány egyes résztudományai és azok módszerei, másfelől hogyan hatott maga is az egyes korok gondolkodására, s hogyan lett így az ókorral való tudományos foglalkozás az európai és a magyar művelődés szerves részévé.
Nádasdy Ádám kötete a nyelvész műhelyébe invitálja az olvasót, hogy megnézze, mit csinál a nyelvész, és főleg: hogyan gondolkodik?
Kilenc szereplő, két nap, egy csillag, egy eltűnt metálzenekar, diszfunkcionális családok, halál – ez egy nagyon rövid ajánló a norvég Karl Ove Knausgård új regényéről, a Magvetőnél megjelent Hajnalcsillagról.
Brás Cubas arra jutott, hogy a halál után érdemes önéletrajzot írni, hiszen akkor már semmi sem indokolja, hogy szépítsen a történteken, és e szerint is járt el. Életének szereplőit kifinomult eszközökkel cincálja szét, de közben magát sem kíméli a filozófiaparódiát, cinizmust is nagy adagban tartalmazó történetben.
Az Akhilleusz dala sokáig egy napfényes történet, két fiúról, akik a tengerben úsznak, egy kentaurtól tanulnak vadászni, a vadont járni, fegyvert készíteni és szabadon élni – hogy aztán a háború elsötétítse ezt a ragyogó képet.
Viszont az, ahogy és főleg amilyen (!) formában jönnek az újabb és újabb, sokszor egymást is cáfoló bizonyítékok az ismeretlen hátterű és sorsú Strakával kapcsolatban, és az, hogy ezeket melléklet formában az olvasó ki tudja venni és kézbe tudja fogni, olyan élmény, melyet nem igazán lehetett volna más formában elérni. Így mi magunk is Erichez és Jenhez hasonlóan módon nyomozni kezdünk, és megpróbáljuk kibogozni ezt a korántsem egyszerű rejtvényt.