SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Mit tud ez a könyv, ami ennyire tetszik az olvasóknak? Valódi gyöngyszem vagy csak hype? Egyáltalán minek olvassuk: teológiai fejtegetés, vallásos irodalom vagy sci-fi? Nem folytatom, mert számos olyan kérdést lehet feltenni, amelyekre nincs egyértelmű válasz, kezdve azzal, hogy egyáltalán nem mindegy, hívő vagy ateista, sci-fiben járatos vagy járatlan befogadóról van szó.
A baráti társaság tagjai passzívan szemlélik, ahogy elmegy mellettük az élet, s környezetük szürkesége annyira rájuk nehezedik, hogy meg sem próbálnak megoldást keresni, s a vágyaik is csak addig tartanak, amíg a beteljesülés bele nem rondít a reménytelen sóvárgásba.
Báró Wenckheim hazatér, mondja a 2016-os regény címe, és ahogy a szövegben az olvasó előrehalad, mintha valóban arról volna szó, hogy a Dél-Amerikába származott magyar arisztokrata hazatér szülőföldjére, egy meg nem nevezett, de könnyen azonosítható Békés megyei városba.
Azaz a Szólíts a neveden a hedonizmus könyve, de a hedonizmus melankóliájáé: az élvezkedéssel együtt járó lelkifurdalást és szégyent sem hallgatja el. A vágy és az undor itt végig kéz a kézben jár – Aciman nem titkolja, hogy a test néha másra vágyik, mint a lélek, ami mindkét téren szenvedésekhez vezethet. A két fiatal férfi a teljes érzelmi skálán végigmegy a nyári hetek alatt, ami csak még feledhetetlenné teszi az együtt töltött időt.
Bátor, fontos és óriási sikerű ifjúsági regény egy lányról, akinek fekete barátját ok nélkül agyonlövik a rendőrök.
A Molly Bloom élettörténetéhez hasonló sztorikra szokták az újságírók azt mondani, hogy „a téma az utcán hever”.
Flynn elunta a sorozatgyártott női karaktereket. Helyettük újabbakat, izgalmasabbakat teremtett. Zavarba ejtő, egyszerre taszító és vonzó nőket. Első főhőse, Camille Preaker szép, de nem kedves. Okos, de sok hülyeségbe megy bele feldolgozatlan gyerekkori traumákból adódó megfelelési vágytól hajtva. Olyan nő, aki jobbnak látja, ha véletlenül sem köti mások orrára elkövetett hibáit, és akinek igazi valója apránként bontakozik ki az oldalakon. Távolról a tetovált lány rokona.
Számos történet, újságcikk és dokumentumfilm mellett Mel Gibson rendezésében egy egészestés mozi is megörökíti az első olyan amerikai katona történetét, aki a fegyverviselést lelkiismereti okokból megtagadóként kiérdemelte a legmagasabb katonai kitüntetést, a Becsület Érdemérmet. Desmond Doss története azonban jóval több annál, mint amennyit a róla készült A fegyvertelen katona megmutat.
De mindenki másnak is tudom ajánlani, hiszen ez egy csodálatos (és igen szerencsés) történet a bátorságról, önfeláldozásról, és arról, hogy még a legmostohább körülmények közt is lehet és kell embernek maradni.
„A Napok romjai és a Ne engedj el szerzőjének, Kazuo Ishigurónak az új regénye a felszínen egy sárkányos-kardozós mese, de valójában a kollektív emlékezet és felejtés – adott esetben véres következményekkel járó – témáját vizsgálja.”