Kategória: Könyvtárosok ajánlásával
Az enciklopédikus munka globális látlelete szívderítőnek cseppet sem mondható képet tár elénk korunk környezeti, energetikai és demográfiai problémáinak bemutatásával. A mezőgazdálkodásra való áttérés, valamint a tudományos és technikai forradalom váratlan következményekkel szembesítette az emberiséget: a napjaink korszelleméből fakadó, mindnyájunk által evidensnek gondolt vélekedéssel szemben az egyéni életminőség valójában nem javult, hanem romlott.
Jézus a nyugati világ szellemi atyja. Milyen ember lehetett ő valójában? Vajon megállná helyét a modern világban, melyet megrendített az értelmi zűrzavar?
Az Európai Unió küszöbén különösen fontos, hogy a művelt nagyközönség Magyarországon minél több élményszerű tapasztalatot szerezzen az idegen nyelvek tanulásának és használatának szépségeiről valamint izgalmáról, s ennek bemutatására kevés szerző lehet alkalmasabb, mint a tolmács, fordító, poliglott művész és gondolkodó Lénárd Sándor.
Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. Mi kötötte össze a küllemre nagyon is eltérő két embert? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a természettudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították.
Az emberré válás fő tényezőiként az agytérfogat növekedésére, a kommunikáció összetettebbé válására és az eszközhasználatra szoktak hivatkozni. Az agyról és a nyelv kialakulásáról mindig szó esik. Meg a különféle eszközökről is – csak éppen a használójáról feledkezünk meg: a kezünkről. Ahogyan a biológusként végzett szerző mondja: talán mert túlságosan is a kezünk ügyébe esik.
E munka új megvilágításba helyezi Istent, a hitet és a vallást. Friss gyakran meglepő szemszögből enged bepillantást ősrégi kérdésekbe. Shermer rávilágít arra, hogyan és miért hisznek az emberek egy felsőbb hatalomban, olykor dacolva a tudományos szkepticizmussal is.
A könyv izgalmas utazásra hív a hangok világába, ráadásul nem akármilyen társaságban! A túra vezetői a téma legifjabb szakértői, a babák. Ők valami olyanra képesek,ami nemcsak a szülőket, de a kutatókat is bámulatba ejti: játszi könnyedséggel sajátítják el az anyanyelvüket. Vajon hogyan csinálhatják?
Mi az oka annak, hogy a legtöbb volt gyarmaton ma is a hajdani gyarmatosítók nyelve tölti be a hivatalos médium funkcióját? Milyen folyamatok határozzák meg a rohamosan terjedő globális közvetítő nyelv, az angol és a nemzeti nyelvek közötti erőviszonyokat a soknyelvűség értékét hangoztató Európai Unióban? Abram de Swaan ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ világos okfejtésű, elfogulatlan könyvében.
(Régi és új könyvek a Romanov-dinasztiáról és az 1849-es orosz beavatkozásról) Romanovok… Bár mi magyarok (s gyanítom sokan mások is Európában), ha meghalljuk a Romanov nevet, akkor a hatalmas cári dinasztia végóráira gondolunk először (1917 és 1918 és Jekatyerinburg), érdemes azonban tudatosítani, hogy amikor 1917-ben a Téli palotánál az egykori...
Van a magyar kultúrának sok híres/hírhedt szerelmi párosa, van egymás húsába beletépő (Ady), van elégikus és édes enyelgő (Berzsenyi), van elérhetetlen reményű (Csokonai) és lángsugarú nyárban rossz előérzet (Petőfi) és van a későn jött, de nem megkésve érkezett boldogság, a hatalmas hajtóerőt adó nagy reformkori szerelem: Széchenyi István 12 éves kitartó vágyakozása a férjezett Crescence Seiler alias gróf Zichy Károlyné után.
