Selja Ahava: A nő, aki szerette a rovarokat
Aki egy valóban különleges nézőpontú regényre vágyik, annak tökéletes választás lehet A nő, aki szerette a rovarokat.
Author: Kritikus
Mikołaj Łoziński: Stramer
Nem a háborúról és a halálról mesél, hanem az elpusztított életet akarja megjeleníteni a maga hétköznapi, prózai formájában.
Kerékgyártó István: Fecske Milán élete, jó sora és viszontagságai
Fecske Milán története annak a belső tartalomnak a legátélhetőbb megfogalmazása, ami elidegenedő társadalmunkból kikopni látszik. Egy élmény valódi megélése, bensővé tétele – ez lenne a tét. Fecske Milán kulturális és a történelmi tapasztalatai, és ezeknek elképesztően frappáns nyelvi megformálása egy olyan alternatív utat mutat meg, ami magát az életet teszi személyes és megismételhetetlen, egyedi és elmesélhető, tehát megélésre érdemes élménnyé.
Julie Otsuka: Amikor isten volt a császár
A Buddha a padláson szerzőjét az érdekelte, hogyan feszülnek egymásnak a különböző irányú hűségeink egy krízisben, mit tesz az emberrel a beláthatatlanná táguló idő, illetve az árulás stigmája, és milyen árat kell fizetni, ha a felejtést választjuk túlélési stratégiaként.
Andrej Kurkov: Szürke méhek : a donbaszi háború regénye
A nemzetközi Booker-díjra jelölt ukrán Andrej Kurkov regényének középpontjában egy Szovjetunióban ragadt méhész áll, és a kérdés: mivé lesz a szovjet nosztalgiára épülő életvilág, ha szembejön vele a valóság?
Costanza Casati: Klütaimnésztra
Casati regénye új életre kelti az ókori mítoszt és új oldaláról mutatja be a paráznának és gyilkosnak kikiáltott királynőt.
Amélie Nothomb: Első vér
A rövid, egyes szám első személyben íródott regény nyitójelenetében egy fiatal belga konzul néz szembe szó szerint a halállal: túsztárgyalóként próbálja megmenteni a hónapok óta fogságban tartott európaiak életét Kongóban, de ő is a kivégzőosztag elé kerül. A 28 éves diplomata nem más, mint Amélie Nothomb édesapja.
Ruff Orsolya: A londoni gyémántrablás
Orczy Mimi ugyan csak könyvet vásárolni szökik be a könyvesboltba, amely London egyik kevésbé megbízható negyedében található, mégis belekeveredik egy bűnténybe, amit – a felnőttek nyilvánvaló inkompetenciája miatt – kénytelen lesz ő megoldani.
Leonardo Padura: A férfi, aki szerette a kutyákat
Van-e egyáltalán egy „megtért”, vétkeit megbánó, végsősoron mégis embertelen népvezérnek emberi arca, s ha van (mindenkinek, a gyilkosnak is van), érdemes-e arra, hogy megismerjük?
Jane Austen: A mansfieldi kastély
Kicsit nehézkes a mai rohanó életünkhöz szokott ember számára az 1800-as években íródott irodalmi szöveg olvasása, de megéri. Sőt, az a véleményem, minden nőnek egyszer át kéne rágnia magát ezen a könyvön – hiszen mégiscsak a szingliregények ősei közül való.