Tamás Zsuzsa: A kőoroszlán szíve

„Tamás Zsuzsa regénye úgy gondolom, jól felkészítheti az olvasóját arra, ami az iskolában valószínűleg még előtte áll: a történelmi ismeretek megszerzése nem csak adatok és események személytelen egymásutánja, hanem egy közös emlékezet és narratíva megismerése. Sokunknak van személyes története a Lánchíd oroszlánjaival, akik szoborként számos életeseményünk hátterei vagy szereplői. Azok a terek viszont, amelyekben nap mint nap mozgunk, történelmi színhelyek is; nemcsak nagy eseményeké, hanem az évekkel, évtizedekkel, esetenként századokkal előttünk élő generációk mindennapjaié is. A tér egyfelől irodalmi fogalom, másfelől az életünk szerves része: tájékozódunk benne, s megtöltjük tartalommal. Ahogy minden ember életében vannak kulcshelyszínek, úgy a közös emlékezetünk helyszíneit is érdemes személyesen, történeteken keresztül megközelíteni.”

Kovács Panka teljes kritikája itt olvasható.

Budapest: Pagony, 2024