SZTE Klebelsberg Könyvtár blog

SZTE Klebelsberg Könyvtár

Tonelli Sándor: A szociális igazságosság és a közgazdasági gondolkodás XX. századi úttörője

Írta: · Dátum · Frissítve

Tonelli Sándor

Tonelli Sándor életműve nemrégiben könyvtárunk látóterébe került, mivel gazdag munkássága során Szeged történetének dokumentálása is jelentős szerepet kapott. Ez a szegedi helytörténetet kutatóknak, így több olvasónk számára is értékes forrást jelent. Műveit digitalizáltuk, így azok elektronikus gyűjteményünk részeként teljes szövegükben kereshetővé, és hozzáférhetővé váltak.

Életútja megismerése során feltárul előttünk, hogy hogyan járult hozzá egy elhivatott értelmiségi állampolgár nemzete kulturális és gazdasági fejlődéséhez az országa legnagyobb kihívásokkal teli időszakában is. Írói munkásságával hatást gyakorolt a 20. századi magyar közgazdasági és társadalmi gondolkodásra, gazdagította a magyar irodalmat, elsősorban közgazdasági, társadalmi és történelmi témákban. De ki is volt pontosan Tonelli Sándor? Erre keresi írásunk a választ.

    Pályafutása

    Tonelli középiskolai tanulmányait a nagykőrösi református főgimnáziumban fejezte be 1900-ban, majd a Budapesti Tudományegyetemen jogot tanult, ahol jogi doktori címet szerzett. Tanulmányai során különös érdeklődést mutatott a klasszikus irodalom, valamint a magyar történelem és irodalom iránt. Később a nemzetközi munkásviszonyok tanulmányozása céljából Amerikába is ellátogatott, ami hozzájárult szociális és közgazdasági ismereteinek bővítéséhez.

    Pályafutása során Tonelli jelentős szerepet töltött be Budapesten az Országos Iparegyesületben annak titkáraként (1908–1912), majd a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára, később főtitkára volt 1913-tól egészen 1941-es nyugdíjazásáig. Amíg itt dolgozott számos fontos közgazdasági művet írt, amelyek jól tükrözik a kor gazdasági kihívásait és Tonelli progresszív gondolkodását.

    Művei

    Tonelli Sándor nem csak közgazdászként, hanem szociális kérdések iránt érdeklődő íróként is ismert volt. Életműve rendkívül gazdag és változatos. Számos művében foglalkozott az emberi társadalom és civilizáció kérdéseivel, például az Emberi miniatűrökben (1925) és Az emberi civilizáció kezdeteiben (1936). Ezekben az írásokban a társadalmi igazságosság, a szociális felelősség és az emberi élet minőségének javítása áll a középpontban.

    Tonelli Sándor - NAgyapáink Pest-Budája

    Az 1944-es Nagyapáink Pest-Budája című írása egy családtörténeten keresztül mutatja be székesfővárosunk életét a 19. század közepén, különös tekintettel a reformkorszak mindennapjaira és ipari fejlődésére. Tonelli személyes emlékeket és korabeli forrásokat is felhasználva arra vállalkozott, hogy feltárja a biedermeier és a romantika hatását a városra, valamint a polgárság fokozatos magyarosodását. A könyv célja, hogy olvasói számára életre keltse a szabadságharc előtti Pest-Budát, és bemutassa annak kulturális és társadalmi jelenségeire.

    Több könyvet is publikált a nemzetközi kereskedelem és gazdaság témájában, például a Vázlatok Bosznia és Herczegovina mezőgazdasági életéből (1909) és a Londoni Nemzetközi Szabadkereskedelmi Kongresszus (1908) című kiadványokat. Utazás Erdélyben és Erdély körül című könyve személyes élményeket és történelmi reflexiókat ötvözve nyújt bepillantást az 1930-as évek végének Erdélyébe. A mű kiválóan bemutatja a román uralom alatt élő magyar közösségek mindennapjait és az ország politikai-társadalmi változásait. Egyik legismertebb munkája az Ultonia. Egy kivándorló hajó története (1929), amely egy kivándorló hajó útján keresztül mutatja be az emigráció kihívásait és nehézségeit.

    Ahogy a bevezetőben is említettük, Tonelli Sándor szegedi történeti munkássága keltette fel az érdeklődésünket. 1926-ban kiadott könyve, Szeged : ismertető a város multjáról és jelenéről, kulturájáról és közgazdaságáról a városról szóló előadásának sikere után született, miután többen is érdeklődtek egy átfogóbb, kézikönyvszerű munka iránt. A kötet célja, hogy a városról egy részletes, mégis közérthető képet nyújtson, amely kevesebb a tudományos monográfiánál, de több egy egyszerű útikalauznál.

    Részben szemtanúként, részben oknyomozó helytörténészként írta meg Szeged történetének azt a rövid, 1918-1920 közötti időszakát, amikor a győztes antanthatalmak egyik tagjának, Franciaországnak a hadserege megszállta Szegedet. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ötven éves története (1940) című művében megjelenik az a gondolat is, hogy francia okkupáció annyiban kedvező volt, hogy a város így megúszta a román vagy a szerb megszállást, de még a Kun Béla vezette kommunista rémuralmat is.

    Hosszabb írásai mellett még néhány olyan ritkaság is a repozitóriumunkba került, mint Tonelli Sándor Szent-Györgyi Albertnek írott gratuláló levele 1937-ből, miután a kutató munkásságát fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal ismerték el.

    Fénykép a Szeged : ismertető a város multjáról és jelenéről, kulturájáról és közgazdaságáról c. kötetből

    Emlékezete és öröksége

    Halála után, 1950-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra, de hamvait 1970-ben átszállították Szegedre, ahol élete jelentős részét töltötte. Az általa írt művek, különösen a közgazdasági és társadalomtudományos írásai, máig jelentős részét képezik a magyar tudományos irodalomnak, és hozzájárultak a 20. századi Magyarország gazdasági fejlődéséhez és társadalmi átalakulásához.

    Tonelli Sándor művei őrzik történelmünket és városunk múltját, emlékeztetnek bennünket arra, hogy a tudományos és szociális felelősségvállalás hogyan formálhatja pozitívan a közösségeket. Öröksége tovább él, és reméljük, hogy a most digitalizált anyagok révén még több emberhez fog eljutni.

    Források:

    Tags:

    Ezek is érdekelhetnek...