Lion Feuchtwanger: A toledói zsidó nő
A mai Spanyolország a kora újkor szülötte: a középkorban kisebb-nagyobb államok terültek el az Ibériai-félszigeten. Ezek jelentős része a 8. századi villámgyors hódítást követően mór uralom alatt állt, de történetünk idejében, a 12. században már nagyban folyt a reconquista.Ez gyakorlatilag a félsziget keresztény lakóinak „keresztes háborúja” volt a mórok ellen. A terület szellemiségét, máig ható örökségét a három nagy kultúra: a keresztény, a muszlim és a mór kultúra határozta meg. Bizonyos időszakokban és uralkodók alatt megengedőbb volt a légkör: X. (Bölcs) Alfonz például támogatta az arab tudományos munkák fordítását. Mások azonban fanatikusan üldözték az eltérő értékrendet.
„Hogyan szeretheti az ember az ellenségét — ha közben agyonüti? Hogyan egyeztethetjük össze a keresztes hadjáratra szólító felhívást a Megváltónak azzal a tanításával, hogy aki kardot ránt, kard által vész el?”
Lion Feuchtwanger regénye egy régi mondát dolgoz fel (valóságalapját máig nem sikerült bizonyítani). Don Jehuda művelt zsidó, aki magas tisztséget töltött be a móroknál. Azonban – biztonsága érdekében – két gyermekével (Ráquel és Alazar) együtt távoznia kellett. Így érkeznek Kasztíliába, VIII. Alfonz lovagi udvarába, amelyet apa és lánya túl nyersnek talál, a fiút azonban lenyűgözi. Lion Feuchtwanger mesterien és nagy érzékenységgel mutatja be, hogyan reagálnak egymásra az első ránézésre oly idegen kultúrák. Sokszor bizony ellenségesen, és maguk a közösségek szintén megosztottak. A mereven hagyománytisztelő helyi zsidó vezető például végig bizonyos távolságtartással, már-már ellenségességgel fordul a messziről jött, széles látókörű Don Jehuda felé. Az egyházi főemberek és a királyné pedig Alfonzt tüzelik a zsidók és a mórok ellen.
Az ellentétek mellett ugyanakkor a tolerancia, sőt a kölcsönös tisztelet is megjelenik. Például a széles körben elismert muszlim tudós és egy szintén tanult keresztény pap között.
„Don Rodrigo azonban nem tudta levenni szelíd szemeit a felkavaró sorokról. De még ezeknél is jobban nyugtalanította őt maga az ember, aki felfestette őket. Hamar ráébredt, hogy az öreg Musza tökéletesen istentagadó, eszébe se jut Allah és a prófétája, s ez a pogány ember mégis jóságos, türelmes, szeretetre méltó, s mindenekfölött igazi tudós. [….] Ő maga, Rodrigo, mindent megtanult a keresztény tudományok köréből, amit csak lehetett: a triviumot és a quadriviumot: tanult grammatikát, dialektikát és retorikát, artimetikát, zenét, geometriát és asztronómiát: emellett az arab bölcseletből mindent, amit engedélyeztek; foglalkozott az Isten lényegéről szóló tanokkal. Musza azonban jóval többet tudott nála, mindent tudott és mindent átgondolt, s Istennek éppen az a legszebb ajándéka, hogy ő ezzel az ateistával eltársaloghat.”
Ráquel és a király szerelme lassan bontakozik ki, és kezdettől fogva a tragédia sejtelme árnyékolja be. Nemcsak „törvénytelen” volta miatt, hanem azért is, mert hiába erős a vonzalom közöttük, nem értik (és talán nem is akarják teljesen megérteni) egymást. Raquelt taszítják a férfi által rajongva tisztelt katonai erények, Alfonz pedig sokszor lenézi a lány hitét, szelídségét és műveltségét.
A zsidó testvérpár sorsa kettéválik. Míg a lány két világ határán egyensúlyozva igyekszik hű maradni gyökereihez és szerelméhez egyaránt, a lovagi álmoktól és becsvágytól fűtött fiú mindent megtesz, hogy az udvar befogadja. Még a keresztény hitre is áttér. Álma végül teljesül – de az életét adja érte. Bár más okból, de nővérét szintén eléri a végzet: a hét éven át tartó románc alatt az udvarban egyre nő az elégedetlenség, és Ráquel végül áldozatul esik a hatalmasok haragjának.
„Toledóba ment el Alfonz
A szép ifjú királynővel.
Ámde vak volt a szerelme,
S éppoly nagy a csalódása.
Fellángolt egy zsidó nőért,
Akit Fermosának hívtak.
Igen, így „a szép Fermosa’,
Ez volt a neve valóban.
S karjai között a király
Elfeledte királynőjét.”
(Lorenzo de Sepúlveda románca: VIII. Alfonz szerelme a szép zsidó nővel (1551))
Lion Feuchtwanger a weimari Németország irodalmának kiemelkedő alakja volt, munkássága többek között Bertolt Brechtre is hatott. Zsidó származása miatt a náci uralom alatt internálták Franciaországba, végül – számos nehézség közepette – el tudott menekülni a kontinentális Európából. Az Egyesült Államokban talált menedékre. Könyvtárunkban megtalálható számos regénye, például a Jud Süss és A hamis Néró.Ha szereszt idegen nyelven olvasni, kölcsönözd ki A toldeói zsidó nőt spanyol vagy eredeti német nyelven.
Budapest: Ulpius-ház, 2008
