A magyar kultúra napja: Himnusz, Kölcsey, Erkel és más érdekességek
Új sorozatunk keretében minden hónapban bemutatunk egy olyan nevezetes napot, amely könyvtárunkhoz vagy az egyetemi élethez köthető. Előző cikkünket ITT olvashatjátok.
Kölcsey a kézirat keltezése szerint 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt. Tiszteletére ekkor ünnepeljük a magyar kultúra napját: országszerte rangos elismeréseket osztanak ki és a kulturális intézmények számos programmal készülnek. ITT megnézheted, hogy mit alkottak tavaly könyvtárosaink, idén pedig játssz velünk szókeresőt! Jelen cikkben néhány, Kölcseyhez és leghíresebb művéhez kapcsolódó érdekességnek jártunk utána.
Mióta ünnepeljük a magyar kultúra napját?
Az ötlet Farsang Árpád zongoraművésztől származik. „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” –fogalmazott 1985-ben. Alig négy évvel később, 1989 januárjában a Hazafias Népfront kezdeményezésére szervezték meg az első megemlékezéseket, és ettől fogva évente megünnepeljük ezt a napot.
Mitől vakult meg Kölcsey fél szemére?
Annyi bizonyos, hogy gyermekkorában elkapta a fekete himlőt. Ez a kór okozhat vakságot, de a (máig nem igazolt) szóbeszéd szerint egy akkoriban közkedvelt gyógymód felelős a fogyatékosságáért. A gyermeket ugyanis forró kemencébe tehették, abban bízva, hogy a hő elpusztítja a betegséget. Egy kipattanó szikra azonban Kölcsey szemét találta el.
Miként vallott Erkel a Himnuszról?
A mű megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet a 13 nevező közül Erkel Ferenc nyert meg. „Hát hogy is kellene ezt a Himnuszt megcsinálni? […]. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz…” – emlékezik vissza Gárdonyi Géza az idős zeneszerző szavaira. Aki más pályaművekre is kíváncsi, ITT válogathat közülük. Pár éve egy félórás dokumentumfilm készült a megzenésített Himnuszról.
Hol találkozunk a Himnusszal a hétköznapokban?
Útlevelünk tartalmazza, méghozzá két változatban is: a műanyag adatlapon a kézirat dombornyomott képe látható, a többi lapon pedig UV-fény alatt láthatóvá válnak a kották.
Hogyan vált Kölcsey műve nemzeti fohászunkká?
Korábban a magyarság főleg vallásos műveket énekelt hazafias imaként, a „hivatalos verzió” pedig Monarchia-szerte, így hazánkban is a császárhimnusz volt. A Himnuszt nagyobb nyilvánosság előtt először a Széchenyi gőzös vízre engedésekor énekelték 1844. augusztus 10-én. Az első állami ünnepség, ahol a ma már jól ismert dallamok felcsendültek, 1848. augusztus 20. volt. A szabadságharc leverése után egyre szélesebb körben a forradalom imádságaként kezdték használni. Hivatalosan az 1989. évi XXXI. törvény tette nemzeti jelképpé, és ezt a 2012-es Alaptörvény I. cikkelye is megerősítette.
Milyen viszontagságokat állt ki a mű?
Eleinte a katolikusok sérelmezték, hogy a lírai én egy protestáns vándorprédikátor a hódoltság korában. A kommunista rezsim idején pedig felekezeti kérdésektől függetlenül a vallás jelenléte okozott gondot: Rákosi állítólag kétszer is át akarta íratni a szöveget, hogy ne szerepeljen benne Isten, erre azonban mind Kodály Zoltán, mind Illyés Gyula határozott nemet mondott. Nemcsak a mű útja alakult rögösen, hanem a kéziraté is: a kérdéses dokumentumcsomag az 1830-as évek végén ugyanis eltűnt, és csak 1946-ban került ismét elő. Azóta az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi; a fotókon jól látható markáns sérülésért tintamarás felelős.
Mit kínál a témában a Klebelsberg Könyvtár és egyéb online fórumok?
Kölcsey Ferenc a versek mellett prózában is alkotott; értékes források például levelezései (három kötetbe rendezve megtaláljátok ITT, ITT és ITT), országgyűlési naplói vagy az unokaöccséhez írt Parainesis. Könyvtárunkban munkásságának jelentős része megtalálható, illetve online is elérhető. A könnyedebb kikapcsolódásra vágyóknak ajánljuk életrajzi regényét Millok Éva tollából. Ha nincs ellenedre a klasszikusok és a könnyedebb művészet kombinálása, nézz bele a vershez alkotott képregénybe. Szeretettel ajánljuk a diákok lelkesedését felkelteni kívánó tanároknak és minden érdeklődőnek!
