Penge

Penge nem járt egyetemre, sőt olvasni sem tudott, mégis minden nap könyvtárba járt. Hajnalban, dél körül és este nézett be, az irodalom hidegen hagyta, de egy-egy tányér ételt szívesen elfogadott a biztonsági személyzettől.

De ki is Penge? A Facebookon vele kezdtük egyszer az évet, jobban mondva a segítségével tolmácsoltuk a jókívánságainkat 2022-re, és kívántunk jószerencsét. 🙂 
Most felfedjük kilétét, lehull a lepel, az idő kerekét is visszatekerjük egészen 2004-ig, amikor még rendszeresen találkozhattunk vele. A csillogó fekete szőrű Penge ugyanis könyvtárunk macskája volt, nem sokkal az épületbe költözésünk előtt jelent meg a gazdasági bejáratnál, ahol hamarosan állandó vendég lett. 

“Vékony, kíváncsi kölyökmacskaként jelent meg nem sokkal az épület megnyitása előtt, és a biztonsági őrök nem csak ételt adtak a rossz állapotban lévő fekete kiscicának, hanem – soványságára utalva – nevet is.” – emlékszik vissza egyik munkatársunk. Szerencsére gyorsan rácáfolt a nevére, mert a biztonsági őrök ízletes ételmaradékainak hála, szépen kikerekedett.

Egy erre a témára specializálódott akkori internetes oldal szerint Magyarországon ő volt az egyetlen könyvtári macska, mostanság ez már nem nagy ritkaság. Egyre több bibliotékában néznek ki cicusok a könyvespolcok mögül. A miénk sosem járt az épületen belül, állandó otthona volt egy közeli kertes házban, ahonnan a domináns sziámi kergette el többször egészen az épületünkig. 
Karriert csinált viszont nálunk, ugyanis nem csak járőrözött esténként a ház körül a biztonságiakkal, hanem könyvtári éjszakáink állandó szereplője is lett: megjelent 2005-ben az esemény logójában, a visszaszámlálós plakáton, dekorációként a falon, illetve részben róla szólt az első éjszakánk is. 

Gary Roma – aki már 1997-ben dokumentumfilmet forgatott az Amerikában élő könyvtári macskákról Puss in Books: Adventures of the Library Cat címmel -, megkeresett akkoriban bennünket, és Penge felkerült az általa szerkesztett weboldalra, ahová a világ könyvtári macskáit gyűjtötte egybe. (Sajnos már nem érhető el az oldal.)
Gary szerint a macskák illenek a könyvtárhoz, mert csendesek, meditatívak és otthonos hangulatot varázsolnak. Egyik kedvence egy iowa-i cicus volt, akit egy téli hajnalon hagyott valaki a könyv-bedobóban.  A Dewey Readmore Books (Olvass Több Könyvet Dewey) névre keresztelt állat 18 évig élt a könyvtárban, és a filmnek is ő volt az egyik főszereplője.
Penge 20 év után a fényképekről, a róla szóló újságok hasábjairól, no és persze most már a Facebook-ról is visszanéz ránk, de a régóta itt dolgozó munkatársaink is szívesen emlékeznek azokra az időkre, amikor a hátsó bejáratnál naponta találkoztak vele. 🙂