Cimke: SCI-eszta

A tudományos kutatások jelentősége a Nemzetközi Űrállomáson

A tudomány fontossága nyilvánvaló, hiszen találmányaink és tudásunk segítségével életeket mentünk nap, mint nap, természeti katasztrófákat tudunk elkerülni vagy éppen a saját kényelmünket biztosítani a digitális technológia segítségével. Éppen ezért sajnálatos, hogy néhány héttel ezelőtt a bel- és külföldi médiát elárasztotta a hír, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok...

Az emberi agy csodái – SCI-eszta minikiállítás

Javában tart a vizsgaidőszak, a hallgatók nagy része éjt nappallá téve igyekszik minél több információt minél rövidebb idő alatt megtanulni: diasorok, jegyzetek, tankönyvek, kötelező szakirodalom… szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A befektetett munka végül mégis megtérül, a vizsgán sikerül felidézni a megtanult adatokat és összefüggéseket. Hát mi ez, ha nem az...

Covid: ​olyan, mint az influenza, csak halálosabb : útikalauz járványokhoz, nem csak stopposoknak

Nem árt kiismerni az ellenséget, ha már úgy alakult, hogy egyazon bolygón és sokszor egyazon testben kell élnünk. Ez a könyv mindazokon az ismereteken végigkalauzolja az olvasót, amelyek egy denevéres vagy denevérmentes járvány megértéséhez szükségesek.

Könyvajánlók a teáról – egy csésze tea mellé

A tea nemcsak ital, hanem rituálé és kultúra is, amely évszázadok óta elbűvöli az embereket szerte a világon. Legyen szó az angol ötórai teáról, a japán teaszertartásról vagy épp egy hideg téli estén elfogyasztott csésze forró italról, a teázás élménye sokak számára különleges pillanatokat jelent. Ebben a blogbejegyzésben olyan könyveket...

Stellan Ottosson: Darwin – az óvatos forradalmár

Stellan Ottosson páratlan életrajzából a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, egy elbűvölő és humoros tudóst, aki meg volt győződve arról, hogy az általa evolúciónak nevezett elmélet tézisei kiállják az idő próbáját. Amíg hívei küzdöttek a barikádokon, ő maga békés családi életet élt downe-i otthonában, de több száz személlyel levelezett – a szerző a fennmaradt gazdag levélanyagban igyekezett megtalálni a korszakalkotó művek mögött álló embert.

A SCI-eszta polc és tudományt népszerűsítő előadásai

A harmadik emeleti olvasótermünkben van egy kisebb gyűjtemény, a Science Szieszta polc (SCI-eszta), amely a szórakoztató vagy könnyed tudományos témák legfrissebb irodalmainak a gyűjtőhelye. A gyűjteményhez kapcsolódó előadások egyre népszerűbbek: egyetemünk oktatói beszélnek közérthetően szakterületükről, legújabb kutatásaikról, vagy egy-egy terület tudományos eredményeiről. Az előadásokra rendszeresített termünk (AudMin) befogadóképessége véges, ezért is kerülnek...

Barátaink, a madarak

Lassan véget ér a tél és ezzel együtt a madáretetési szezon, kiürül az etetőkből a napraforgómag és elfogynak az utolsónak kiakasztott cinkegolyók is. Mi pedig elégedetten dőlünk hátra, hogy idén is tettünk valamit tollas kis barátaink túléléséért. De tudtad, hogy a téli madáretetés sokkal inkább rólunk szól, mint a madarakról?...

Arnold van de Laar: Kés alatt – A sebészet történetének legemlékezetesebb műtétei

A civilben sebész Van de Laar ismert emberekhez kapcsolva vesz végig esettanulmányokat, a maguk korában forradalmi vagy éppen általánosan és hibásan elterjedt sebészeti gyakorlatokat. Szerencsére nem elégszik meg azzal, hogy a műtétek leírására szorítkozzon. Ha nem figyeltünk oda eléggé oda biológiaórán, egy csomó dologban megvilágosodhatunk a testünk működéséről, fertőzések és a rák terjedésének mechanizmusáról, azt is megtudhatjuk, hogy már azzal egy rakat elváltozásra, betegségre kell számítanunk, hogy az emberős Australopithecus két lábra állt.

Peter Brannen: A világ végei

Az biztos, hogy vége lesz a világnak, de kár ezen parázni, már megtörtént néhányszor, tekinthetjük rutinszerű ügymenetnek. Ha eltűnik az emberiség, senki sem fog sírni utánunk. A földtörténet szempontjából villanásnyi epizód jut nekünk. Ez az egyik tanulsága Peter BrannenA világ végei című könyvének. A másik és fontosabb pedig az, hogy geológiai távlatok ide vagy oda, mi magunk sokat teszünk azért, hogy gyorsabban váljunk jövőbeli leletanyaggá, leginkább azzal, hogy elviselhetetlenné tesszük a környezetünket.