Háy János: Sztreccs
Elgondolkodtató, ám közben némiképp szórakoztató novellákat tartogató kötet. Életszerű, 21. századi szituációkról, élethelyzetekről, amibe egykönnyen mi is beleélhetjük magunkat.
Cimke: kortárs
Szilasi László: Luther kutyái
Le a kalappal az őszinteségéért. A kendőzetlensége időnként megrázó.
John Banville: A tenger
Ritka szép szövege van. Nem mindenkinél szoktam örülni a tengeri kígyó hosszúságú mondatoknak, de nála igen. Itt megtörténik a varázs. Nekem bejön.
Elena Ferrante: Aki megszökik, és aki marad (Nápolyi regények 3.)
A Ferrante tavasz egyelőre véget ért. Lila és Lenu történetét besűrítettem egymás utánra, szünet nélkül, mivel kérte a folytatást. A 3. regénnyel érünk el arra a pontra, ahol a két nő élete elkezd egymástól erősen távolodni – és nekem személy személy szerint Elena Lila nélkül már nem volt annyira izgalmas. A főszereplők 20-as éveik végén, 30-as éveik elején járnak, fizikailag is távol egymástól. Mind a két nő tudja már, milyen is egy elrontott házasságban élni, a fókusz azonban itt Lenun van inkább.
Petőcz András: Idegenek : harminc perccel a háború előtt
Petőcz András kortárs magyar szerző regénytrilógiájának első kötete. A regény főszereplője egy nyolcéves kislány, aki édesanyjával egy kis városban a fokozódó háborús fenyegetettség borzalmai között él. Az elbeszélést nem tudjuk pontosan elhelyezni sem térben, sem időben, játszódhat a közelmúltban, de akár a közeljövőben is, tehát disztópiaként, azaz negatív jövőképként is olvashatjuk.
Sajó László: A futball ábécéje és más történetek
Bennem retro életérzést keltett ez a könyv: foci, kocsmák, bírók (meg a videobíró anyukája). Egy letűnőben lévő világ korrajza. Burger Barna képei remekül illusztrálják mindezt.
Donna Tartt: A titkos történet
Donna Tartt egyik fő ismertetőjele, hogy hosszú évekig dolgozik egy-egy művén, addig-addig csiszolgatja azokat, amíg a papíron végignyúló tintából elképesztően apró darabokból álló mozaik kép nem lesz. „A titkos történet” megírásánál sem tért el ettől; a szereplők mozdulatai, gondolatai a könyv befejezése után is velünk maradnak.
Jana Beňová: Café Hyena
A baráti társaság tagjai passzívan szemlélik, ahogy elmegy mellettük az élet, s környezetük szürkesége annyira rájuk nehezedik, hogy meg sem próbálnak megoldást keresni, s a vágyaik is csak addig tartanak, amíg a beteljesülés bele nem rondít a reménytelen sóvárgásba.
Tisza Kata: Akik nem sírnak rendesen
Tisza Kata hosszú kihagyás után ezzel a kötettel tért vissza az irodalmi véráramba, új irányt adva írói munkásságának. Ő maga pszichoprózaként definiálta az írásait, amik a lélekről és a társadalomról szólnak. Rövid szövegek, de nagyon erőteljesek.
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről
Simon Márton versei tele vannak szenvedéllyel, szomorúsággal, őszinteséggel. Vigaszt és segítséget nyújtanak annak, aki magányos.